hirdetés

Székely vagy magyar?
2022-01-25 21:32

Nicolae Ceausescu a Kárpátok – 1989-ben levadászott – géniusza boldog lenne, ha hallaná kolozsvári román druszája, egykori védelmezője, Nicolae Patrubani kiselőadását a székely-magyar ügyben. A székely megnevezés ugyanis ismét üggyé vált a közelgő romániai népszámlálás okán. Patrubani, az egykori Ceausescu-ház kiváló számítástechnikai szakembere, ma, Magyarországon történésszé avatta magát (bár Kolozsvárott jól menő számítástechnikai cége van), s arra igyekszik rávenni a székelyeket, az államtól ingyen, bérbe kapott és ezért eladhatatlan Semmelweis utcai MVSZ székházból, hogy a népszámláláskor székelyföldi magyarok székelynek vallják magukat. A román világszövetségi elnök jól tudja, hogy ezzel megszűnhet a tömbben élő magyarság minden lehetősége, de akár az autonómia törekvés is indokolatlanná válhat a létszámcsökkenés miatt.

 

A román MVSZ elnök persze, nem hagyta ki előadásából az oltásellenességet, a magyar kormány gyalázását, és megemlítette a nemzetközi szabadkőművességet is, mármint azt a szervezetet, amelynek az államtól kapott másik MVSZ székházat eladta. Áron alul. Január 15-iki előadása attól is nevetségessé vált, hogy az MVSZ-t nevezte meg Boldog Özséb szentté avatási ügye posztulátorának… de ez nem is ide tartozik.

De térjünk vissza a székely ügyhöz…

Szinte minden romániai népszámláláskor előtérbe kerül a székelynek vagy magyarnak vallja-e magát az erdélyi székek/vármegyék lakossága. Ma azonban, amikor a kisebbségi ügyeket mostohán kezelik a liberális és Európai Egyesült Államokról álmodozó Unióban, akkor aligha van értelme egy, az Unió által is magára hagyott nemzetrész megosztásának csupán az elnevezés okán. A magyar tudatban nyilvánvaló, hogy a székely egy nemzet, amely magyarul gondolkodik, magyarul érez, a magyar történelmet vallja magáénak, akárcsak a kunok, jászok vagy az alföldi hunok. Egyik nemzetség sem követeli a magyar kormánytól, hogy külön megnevezéssel vegyék fel őket a népszavazási listára. Hasonlóképpen értelmetlen volna tehát, hogy a székelyföldi székelyeket ne magyarként rögzítsék. Értelme akkor volna, ha hárommilliós székelyföldi nemzeti kisebbségről beszélhetnénk, de ez ma, sajnálatosan lehetetlen. Ha pedig megosztjuk a nemzeti egységet, akkor minden lehetőség elvész, hiszen néhány ezer székely és egymillió magyar aránya nem teszi lehetővé egy magyar autonómia létrehozását.

Ha a székelység az anyaországot tartja anyaországának, akkor nem kell szégyellnie a magyar megnevezést sem. Az RMDSZ törekvése kivételesen, ez ügyben jó irány, hiszen az egységet igyekszik megőrizni az eszement és végzetes, magyar és székelyellenes megosztási ötlet helyett.

A román Patrubani Nicolae, ezzel a magyar-, és székelyellenes magatartással ismét bizonyította, hogy mind a magyar kormány külpolitikája, mind az erdélyi magyar politikusok nemzetmentő politikája ellen áskálódik Budapestről, szinte Bukarest kegyeit keresve és Bukarest érdekeit szolgálva. Hiszen, ha a székely és a magyar különválik, akkor Bukarest megszabadul egy nemzetközi jogilag is támogatott kötelezettségétől, a másfélmilliós magyar lakosság területi autonómiájának megadásától. Hol lehet ezért a legjobban küzdeni? Egy erőtlen, de nagyhangú, és cezaromániás, ellenőrizhetetlen múltú, határon túliakból álló budapesti civilszervezetben, amelyben a küldöttek meghívása nélkül választanak határon túli román elnököt, mert megtehetik. Őket a kutya sem ellenőrzi. Mert nagy a család és lehetséges, hogy messzire elér a kezük! Nicolae Patrubaninak, ha nem volna „egy bizonyos múltja” (Kövér László ex-titokminiszter), akkor is gyanús lenne immár. Hiszen csak a vak nem látja, hogy az autonómiatörekvés, a székelyek és a magyar kormány ellen lázít, mint oltásellenes, és ezért potenciális gyilkossá vált román.

Bízunk azonban abban, hogy a székelység tudja, minek kell vallania magát… hiszen ezer éve nem tesz mást, mint védekezik… a Patrubani féle „politikusokkal” szemben. Egyelőre sikerrel. És ez így is marad, a romániai népszámlálás után is.

 

Gondolkodóba ejtő megosztás

Az MVSZ ténykedése azért is fura, mert Felvidéken, vagy a Vajdaságban bizony magyarokat számolnak. Mi úgy gondoljuk Erdélyben is. A magyarok helyett pedig, hogy székelyeket számoljanak, nos elgondolkodtató. Így is évről évre kevesebben vagyunk. Mintegy 36 ezerrel csökkent Szlovákiában a magukat magyar nemzetiségűnek vallók száma az elmúlt tíz évben – írja az MTI a szlovák statisztikai hivatal (SÚSR) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatok alapján.

A 2021-es népszámláláson magukat magyar nemzetiségűnek valló szlovák állampolgárok száma 422 ezer. Az Új szó cikke szerint további 34 ezer személy jelölte meg a magyart a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél is, vagyis hogy „egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja-e magát”. Az aktuális statisztikai adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy lassult a Szlovákiában élő magyarok létszámfogyásának üteme az elmúlt tíz évben a megelőző évtizedhez képest. 2001 és 2011 között ugyanis a szlovákiai magyarok lélekszáma több mint 60 ezerrel csökkent, ami az összlakossághoz viszonyítva 1,2 százalékos visszaesést jelentett.

 

( Stoffán György )