Hétfőn elkezdődik az idei érettségiszezon, a diákok reggel 9-kor a magyar nyelv és irodalom írásbelikkel kezdik meg az érettségi vizsgákat, kedden matematikából, szerdán történelemből mérettetik meg magukat. Több mint 110 ezer diák izgul, picit stresszel a megmérettetés miatt.

Bár hivatalosan már pénteken elkezdődtek az idei érettségik, hiszen nemzetiségi nyelv és irodalomból akkor volt az írásbeli vizsga, de ez még nem érintett sok embert. A többi tárgyból május 26-ig tartanak majd az írásbelik. A szóbeli vizsgákat középszinten június 19–30. között tartják, emelt szinten június 7–14. között.

Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.

A következő hetekben 1163 helyszínen várhatóan több mint 111 100-an érettségiznek majd – közölte az Oktatási Hivatal az MTI-vel. Összesen több mint 74 ezer végzős középiskolás érettségizik, a többiek előrehozott, javító, pótló vagy szintemelő vizsgát tesznek.

Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az egyetemi felvételiken jelentős pluszpontokat jelentő emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 72 569, emelt szinten 1771 tanuló vizsgázik. Kedden matematikából középszinten 70 394-en, emelt szinten 4537-en érettségiznek, szerdán történelemből pedig középszinten 68 131, emelt szinten 7025 diák vizsgázik majd.

Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 11-én angol nyelvből középszinten 45 864-en, emelt szinten 18 848-en, 12-én német nyelvből középszinten 11 537-en, emelt szinten 2077-en érettségiznek.

Magyar nyelv és irodalom

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy az érettségik feladatai a lexikális tudás számonkérése helyett egyre inkább a megtanult ismeretek alkalmazását igénylik. Különösen így van ez a magyar nyelv és irodalom érettségin, hiszen itt a diákoknak szöveget kell értelmezniük, és a fogalmazási, elemzési készségükre, saját véleményük kifejtésére is szükségük van. A középszintű magyar írásbeli érettségi négyórás. Az első részében a diákok egy szöveget kapnak, majd ezzel összefüggő kérdéseket kell megválaszolniuk. Ezután írniuk kell egy rövid fogalmazást megadott szempontok alapján, majd műelemzést kell készíteniük.

A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot lehet szerezni. 40 pont a szövegértésre, 10 pont pedig az első feladatrészhez tartozó szövegalkotásért jár. A második, műelemzést tartalmazó feladatrészben a tartalomért 25 pont, a szövegszerkezetért 5 pont, a nyelvi igényességért pedig 10 pont jár. Ezeken kívül 8 pont jár az írásképért és 2 pont a helyesírásért.
Emelt szinten szintén 100 pont szerezhető: a szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék tíz pont pedig ugyanúgy a helyesírásért és az írásképért jár.
Tavaly például a középszintű írásbeli magyarérettségi első felében a diákoknak egy hosszabb szöveget kellett elolvasniuk, ami a Magyar szókincstár rokon értelmű szavakról szóló fejezetének előszavából vett részlet volt. A rövid szövegalkotásnál két feladat közül választhattak: vagy az iskolai memoriterek fontosságáról érvelhettek, vagy felszólalást kellett írniuk a diákönkormányzat képviselőjeként arról, hogy ellenzik az iskola igazgatójának tervét, amely szerint a jövőben egy időben tartanák meg az összes osztály tanulmányi kirándulását.
Tavaly a vizsga második, kifejtősebb részében a diákoknak vagy Szabó Magda egyik novelláját kellett elemezniük, vagy Juhász Gyula és Janus Pannonius egy-egy versét kellett összehasonlítaniuk. A két verset a Várad (Nagyvárad) tematika kötötte össze.

Matematika

A középszintű matematika-feladatlapon vannak teljesen hagyományos, gyorsan megoldható feladatok, de minden évben vannak érdekesebb szöveges feladatok is. A vizsga első része rövid feladatokból áll, a második része hosszabb, gondolkodós feladványokat tartalmaz.
A középszintű írásbelin a magyarhoz hasonlóan matematikából is összesen 100 pontot lehet összegyűjteni. Az első, rövid feladatokból álló feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot lehet szerezni, míg emelt szinten 51 és 64 ponttal összesen 115 pontot lehet elérni.

Tavaly a középszintű matematikaérettségi könnyebb volt az előző évek feladatsoraihoz képest.
„Covid-barát feladatsornak is nevezhetném, mert az elmúlt két évben a végzősök kevesebbet voltak az iskolapadban, nehezebb volt nekik a felkészülés” – mondta akkor a Telex kérdésre Csapodi Csaba, az ELTE Természettudományi Karának oktatója. A feladatsorból kimaradtak vagy csak mutatóban voltak olyan anyagrészek, mint a koordinátageometria vagy a trigonometria, amelyek nehézséget szoktak okozni a diákoknak. A mumusnak számító valószínűségszámítással kapcsolatos feladatok sem a nehezebbek közül valók voltak.
Itt egy könnyű feladat tavalyról.

Történelem

Szerdán a történelemmel fog folytatódni az érettségi. Ezért is összesen 100 pont jár, ugyanúgy két feladatrésze van az írásbeli vizsgának. Az egyszerűbb, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg az esszéfeladatokért szintén 50 pont jár. A pontozás emelt szinten is ugyanez. A feladatok nagy részéhez szöveges forrásokat, (vak)térképeket, fotókat, képeket, diagramokat, táblázatokat mellékelnek, a diákoknak a háttértudásuk és ezen segítségek felhasználásával kell megválaszolniuk a kérdéseket.
Tavaly a zsidó vallás, a reformáció, a reneszánsz kultúra képzőművészete, Hunyadi Mátyás, a középkori várháborúk, a 19. századi nacionalizmus, a reformkor, a szovjet-orosz bolsevik ideológia propagandaplakátjai is szerepeltek a középszintű történelemérettségi első részében. A rövidebb kérdések között szó volt a Horthy-korszak társadalmáról, a hidegháborús szembenállásról, a Rákosi-korszakról, a magyarországi romák településtípusok szerinti megoszlásáról is.
A röviden kifejtendő esszékérdéseknél két feladat közül választhattak a diákok: írhattak az athéni demokráciáról vagy a második ipari forradalomról. A hosszabb kifejtést igénylő két feladat témája a tatárjárás, illetve a Kádár-korszak életszínvonala volt.
A tavalyi érettségi 7. feladatában a diákoknak Kossuth Lajos politikai programjára vonatkozó kérdéseket kellett megválaszolniuk egy 1844-es beszédrészlet alapján. Vajon mennyire igaz az a köztudatban megrögzült nézet, hogy Kossuth Lajos mindig is a nemzet függetlenségéért küzdött?