hirdetés

A világ legkisebb gépezetei, a molekuláris gépek megalkotásáért kapott kémiai Nobel-díjat a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa.

kemiai-nobel-dij-2016A Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint a három kutató irányítható molekulákat tervezett, amelyek energia hozzáadásával különféle feladatokat láthatnak el. Miniatürizált gépeket hoztak létre, és ezzel a kémia tudományát egy teljesen új dimenzióba juttatták el.

Az akadémia szerint a molekuláris gépek felé az első lépést Jean-Pierre Sauvage tette meg 1983-ban, amikor is sikerült két gyűrű formájú molekulát olyan lánccá összekapcsolnia, amelynek alkatrészei egymáshoz képest mozogni tudnak, így képes bizonyos feladat ellátására a miniatűr gépezet, ez a katenán nevet kapta.

A második lépés Fraser Stoddart nevéhez fűződik, aki 1991-ben kifejlesztette a rotaxánt: egy molekuláris gyűrűt, amely el tud mozdulni a tengelye mentén. Így jött létre a molekuláris lift, a molekuláris izom és a molekulaalapú számítógépchip.

Bernard Feringa volt az első, aki molekuláris motort tervezett. 1999-ben elérte, hogy egy molekuláris rotorpenge folyamatosan egy irányba forogjon. Molekuláris motorokkal forgásra bírt egy üveghengert, amely 10 ezerszer volt nagyobb a motornál. Emellett nanoautót is tervezett. Fejlesztés szempontjából a molekuláris motor jelenleg ugyanazon állapotban van, amelyben az elektromos motor járt az 1830-as években.

A molekuláris gépeket nagy valószínűséggel új anyagok, szenzorok és energiatároló rendszerek kifejlesztésében használhatják majd fel.

A 71 éves Sauvage a Strasbourgi, a 74 éves Stoddart a Northwestern, a 65 éves Feringa a pedig a Groningeni Egyetem munkatársa.

A kitüntetettek 8 millió svéd koronával (256 millió forintos összeggel) gazdagodnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.