hirdetés

Martin Luther Kingre a lelkészből lett világhírű szónokra emlékezzünk, akinek a tanításai milliók életét tették jobbá, mégis vérben fagyva vesztette életét egy memphisi éjszakán. Ő volt az, aki több mint 60 évvel ezelőtt az USA-ban akkor még létező szegregáció miatt emelte fel a szavát és a feketéket ért hátrányt megkülönböztetések miatt. Az FBI nem kedvelte , Kennedy elnök viszont igen. Martin Luther King volt a békés ellenállás példája és nem tűrte az erőszakot. A Gandi tanait is hirdetőlelkész szavai ma is aktuálisak, főleg, amit a reményről gondolt és a szabadságról.

 

Ő volt az 1929 január 15-én született Martin Luther King aki egyedülálló szónoki képessége és bátorsága révén az egész világ figyelmét magára vonta. Dr. King tanulmányait követően babtista lelkipásztor lett és a Dexter Avenue Baptist Church gyülekezet vezetőjévé vált, ennél azonban sokkal több volt benne.

Miután 1955 márciusában egy 15 éves fekete kislányt, Claudette Colvin-t letartóztattak, mert nem volt hajlandó átadni a buszon a fehérek számára fenntartott helyét egy fehér férfinak, King társaival együtt buszbojkottot hirdetett, követelve, hogy a helyi városi vezetés törölje el a szegregációs rendeleteket.

Az ifjú aktivista ezt követően élére állt a fehér és nem fehér bőrű amerikaiak közti jogi egyenlőtlenségek elleni harcnak, Gandhi tanait alapul véve azonban – sok társával ellentétben – mindvégig kiállt a békés ellenállás és az erőszakmentesség mellett.

” A szabadságot szomjúhozva ne igyunk a gyűlölet keserű poharából! A mi küzdelmünket örökké a méltóság és a fegyelem magas szintjén kell folytatnunk. Nem szabad megengednünk, hogy a mi teremtő tiltakozásunk fizikai erőszakba torzuljon. Újra és újra föl kell emelkednünk abba a magasságba, ahol a fizikai erő találkozik a lelki erővel.”-ez volt az egyik fő mondata M.L.Kingnek.

Martin Luther King az ezt követő tíz évben írt, szónokolt, valamint tömegdemonstrációkat szervezett és rengeteg ellenséget szerzett magának.

1963-ban az alabamai Birminghamben például a rendőrség kutyákkal és tűzoltófecskendőkkel támadta meg a lelkészt és támogatóit, ami akkora felháborodást váltott ki, hogy az egész világ megismerte King nevét.

Az aktivista ezt meglovagolva újabb felvonulásokat hozott össze, 1963 augusztusában Washingtonban pedig 250 000 ember előtt megtartotta a “Van egy álmom” című beszédét.

“Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomba. Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: ‘Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.’ Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni. Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket. Van egy álmom. Van egy álmom: hogy egy napon Alabama államban, ahol a kormányzó ma szünet nélkül csak a beavatkozásról és a hatálytalanításról beszél, megváltozik a helyzet, de úgy, hogy fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.
Van egy álmom. Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember” – kiáltotta a világba Dr. King.

A kemény szavaknak azonban komoly következményei voltak. Az utánozhatatlan szónokot ugyanis több alkalommal is meg akarták gyilkolni, és ha ez nem lett volna elég, az FBI egyik elsőszámú célpontjává vált.

A Szövetségi Nyomozó Iroda Robert Kennedy engedélyével lehallgatta az aktivista vezetőt, akit azzal vádoltak, hogy kommunista elveket vall, és akit az FBI vezetője, J. Edgar Hoover az USA legkártékonyabb állampolgárának tartott.

Robert Kennedy közbenjárása azért is különösen érdekes, mert bátyja, az USA 35. elnöke, John Fitzgerald Kennedy, még elnökjelölt időszakában egyszer megmentette a börtöntől Martin Luther Kinget. A politikus közbeavatkozására akkor került sor, amikor a polgárjogi harcost gyorshajtás miatt akarták lekapcsolani, mivel 25 mérföldes sebességkorlátozásnál 30 mérföldes sebességgel vezetett.

A John Kennedy által is megvédett “sofőrt” végül összesen 29-szer tartóztatták le és háromszor próbálták meggyilkolni, ebből egyszer pedig sikerrel is jártak.

“El kell fogadnunk a véges csalódást, de soha nem szabad elveszítenünk a végtelen reményt.”-ez King sok fontos gondolatának az egyik, ami ma is nagyon aktuális. Gondoljunk csak az ellenzék súlyos leszerelésére.

1955-ben gyújtóbombát dobtak a házára, 1958-ban pedig egy elmeháborodott nő mellkason szúrta egy késsel. A nagy szónok ezeket az incidenseket csodával határos módon túlélte, ám pontosan 54 évvel ezelőtt, 1968. április 4-én a Tennessee állambeli Memphis-ben található Lorraine Motel egyik teraszán fejbelőtték és már senki sem segíthetett rajta.

A merényletet egy szemközti házban rejtőzködő, James Earl Ray nevű szélsőségesen rasszista férfi követte el. Az általa 18:01-kor leadott lövés King arcát találta el, szétroncsolta az állkapcsát, majd a nyakán keresztülhaladva több ideget, vénát és csigolyát is megsértett, végül pedig a vállában állt meg.

Dr. King azonnal összeesett, egy óra múlva pedig halottnak nyilvánították. A lövés becsapódása előtt a vele lévő zenészhez, Ben Branch-hez szólt, és azt kérte tőle, hogy az aznap esti szertartáson játssza el a Take My Hand, Precious Lord című gospelt. “Szépen játszd”- mondta, majd eszméletlenül a földre rogyott.

Azt, hogy a tiszteletes rövid élete alatt elvégzett munkája mekkora hatást gyakorolt az utókorra jól mutatja, hogy az amerikai Kongresszus 1964-ben elfogadta a Polgárjogi Törvényt, Kinget pedig Nobel-békedíjjal tüntették ki. A maga 35 évével ráadásul ő lett az addigi legfiatalabb férfi díjazott.

Születésnapja mára államilag elismert nemzeti ünnep lett, közel ezer utcát, parkot, közterületet, illetve számtalan könyvtárat és iskolát neveztek el róla, arról nem is beszélve, hogy “Van egy álmom” című beszéde kötelező tananyaggá vált az amerikai iskolákban.

Bár Martin Luther King egész életében a békét és a nyugalmat hirdette, állandó harcokkal teli élete rendkívül megviselte a szervezetét. Holttestének boncolásakor az orvosok megállapították, hogy a lelkész szíve 39 éves kora ellenére olyan állapotban volt, mint egy 60 esztendős emberé. A mozgalom vezetése, a megszámlálhatatlanul sok konfliktus, az állandó stressz és a rendszertelen táplálkozás ennyire tönkretehette a szervezetét.

Híres mondása Kingnek ez is: “Abban a percben, abban a másodpercben, amikor elkötelezed magad a szabadságnak, függetlenségnek és igazságnak, akár meg is ölhetik a tested, a lelked akkor is győzni fog.”

 

( Csákány Tibor )