hirdetés

A belga miniszterelnök-helyettes hangoztatta az 1956-os ünnepségen Brüsszelben, hogy bizony a nehéz időkben azért igen nagy szükség van a menekültek befogadására. Ez történt 1956-ban, a magyarokkal. Most pedig hasonlóan kellene történnie más menekültekkel.
didier-reynders– Nehéz időkben előfordul olyan helyzet, amikor szükség van a határok megnyitására, és egy országnak menekülteket kell fogadnia – hangsúlyozta Didier Reynders belga miniszterelnök-helyettes, külügy- és európai ügyekért felelős miniszter Brüsszelben a Balassi Intézet által az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára szervezett programsorozat megnyitóján.
A külügyminiszter a programsorozat nyitórendezvényén, a Magyar Filmek a Szabadságról címmel rendezett filmfesztivál első vetítése előtt tartott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültek befogadása különösen fontos akkor, amikor háborúk dúlnak Ukrajnától Szírián át Irakig, és emberek milliói érkeznek Európába.
– El kell magyarázni a fiataloknak a szabadság lényegét, és megértetni velük azt, miért fontos harcolni a haza szabadságáért. Mindehhez szükség van hősökre, de túlélőkre is, akik hitelesen tudják továbbadni a történteket – mondta a külügyminiszter.
Reynders megemlítette, hogy a második világháborút követően mintegy 6000 magyar menekült érkezett Belgiumba. Hozzáetette, szerencsésnek tartja magát, amiért az egyik menekülttel, Lámfalussy Sándor közgazdásszal, az „euró atyjával” lehetősége volt együtt dolgozni.
Nagy Zoltán, Magyarország brüsszeli nagykövete köszöntőjében elmondta, hogy Magyarország sokat köszönhet Belgiumnak. Az 56-os forradalmat követően az országot elhagyni kényszerülő menekültek közül több ezren találtak új hazára a nyugat-európai országban. Közöttük volt Kéthly Anna – a forradalom alatt a Nagy Imre-kormány államminisztere –, akinek utolsó belgiumi éveiről szól a brüsszeli Vendome moziban szeptember 11-én látható, Utolsó jelentés Annáról című film.
Vitézy Zsófia, a brüsszeli Balassi Intézet igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az 1956-os emlékév keretében, az 1956-os Emlékbizottság támogatásával megvalósuló programsorozat összetett képet ígér a forradalomról és annak következményeiről, a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének belgiumi és luxemburgi helyszíneken való bemutatásával.
A programsorozat első rendezvényeként szeptember 7-e és 13-e között Magyar Filmek a Szabadságról címmel filmfesztivált rendez a Balassi Intézet, amelynek a brüsszeli Vendome mozi ad otthont 1956-ot feldolgozó filmeket vetítve.
A tájékoztatás szerint a különböző korszakokban készült filmek eltérő nézőpontból idézik fel a forradalom eseményeit és hangulatát, emléket állítva a szabadságharcban részt vevők bátorságának és elszántságának.
A fesztiválon szerdától kezdődően esténként a Szabadság, szerelem (2006), a Szamárköhögés (1987), a Megáll az idő (1982), az Eldorádó (1988), A temetetlen halott (2004), a Szerencsés Dániel (1985), az Utolsó jelentés Annáról (2009), a Napló apámnak, anyámnak (1990) és a Szerelem (1970) című filmek lesznek műsoron.
A rendezvénysorozat részeként számos program – kiállítások, ökumenikus istentisztelet, könnyű- és komolyzenei koncertek, fáklyás felvonulás, emléktábla-avatás és koszorúzás, valamint szabadtéri, családos rendezvény – segíti a 60 évvel ezelőtti események megismerését, megértését, emellett bemutatja a szabadságszerető, tradícióit megtartó, de haladó Magyarországot is Belgiumnak és Luxemburgnak egyaránt.