Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita görögkatolikus kápolnát és közösségi házat szentelt fel Kecskeméten. Az ünneplés hálaadó szent liturgiával, ezüstmisével folytatódott.

A kecskeméti szervezőlelkészséget 2008-ban az akkor kinevezett püspök, Kocsis Fülöp alapította meg, és Feczák Lászlót kérte fel az ottani görögkatolikus hitélet erősítésére. A máriapócsi születésű Feczák László elmondta, hogy 1991-ben szentelték áldozópappá Nyíregyházán. Álmosdi, bagaméri és nagydobosi szolgálata után nevezték ki Kecskemétre, hogy a szórványban élő görögkatolikusoknak jobb lelkipásztori ellátást tudjon biztosítani.

Bács-Kiskun megyében Kecskemét mellett Baján, Hajóson, Kiskunfélegyházán és Nagykőrösön rendszeresek a görögkatolikus szentmisék, de a szervező lelkész alkalmanként más településre is ellátogat szertartást tartani. A magyar állam a tulajdonában lévő bajai kis szerb templomot és a kecskeméti Zimay László utcai ingatlant tavaly december 12-én adta át a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegyének. Kecskeméten kápolnát és közösségi házat alakítottak ki, de az épületegyüttes jelentős felújításra szorul, amelyhez minden segítséget örömmel fogadnak –hangsúlyozta Feczák László.

Az épület kulturális programok helyszíne is lesz, hamarosan például kiállítást rendeznek a tiszakécskei Rausz Szilveszter ikonfestő alkotásaiból.  A görögkatolikus kápolna és közösségi ház felszentelése után Feczák László az ezüstmiséjét a hajdúdorogi érsek-metropolitával mutatja be.

Kecskeméten már az 1920-as népszámláláskor is kétszázhuszonhét ember vallotta magát görögkatolikusnak. Ez a létszám fokozatosan nőtt ugyan, de Kecskemét még így is a szórványpasztorációs városok közé tartozik. Kocsis Fülöp megyéspüspök azért döntött a kecskeméti egyházközség megalapításáról, hogy erősítse a görögkatolikus hitéletet. A megyében ma két-három ezerre tehető a görögkatolikusok száma.

(Fotó: gorogkatolikus.hu)