hirdetés

96 éves korában meghalt Yona Friedman magyar származású francia építész, akit a modern építészetelmélet egyik legnagyobb alakjának tartottak. Friedman a leghíresebb élő magyar művészek egyike volt, itthon mégis kevesen ismerték.

Elsősorban zseniális, vizionáriusnak tartott elméletalkotó volt, aki futurisztikus terveket rajzolt, munkássága valahol a modern képzőművészet és az építészet határán helyezkedett el, miközben ténylegesen nagyon kevés munkája épült meg. Ez azonban egyáltalán nem zavarta.

Minden nem lehetséges, de több minden lehetséges, mint amennyit el tudsz képzelni
– fogalmazta meg jövő felé mutató hitvallását késő öregkorában, 2006-ban.

Friedman János 1923. június 5-én született Budapesten jómódú zsidó családban, apja jogász volt. Gimnazistaként olyan neves tudósok előadásait hallgatta, mint Kerényi Károly klasszikus-filológus és az 1941 tavaszán Budapestre látogató Werner Heisenberg fizikus. A zsidótörvények miatt a Műegyetemre már nem iratkozhatott be, de a dékán, Kotsis Iván annyira tehetségesnek tartotta, hogy megengedte, hogy vendéghallgatóként bejárjon az előadásokra 1943-tól. Az 1944 márciusi német megszállás véget vetett Friedman addig viszonylag biztonságos és békés életének. Bujkálnia kellett, és csatlakozott egy cionista ellenálló csoporthoz. Ekkoriban vette fel a héber Yona nevet, és rajztehetségét kamatoztatva menleveleket hamisított. 1944 októberében valaki besúgta, és a Gestapo letartóztatta, de talán pont ennek köszönhetően úszta meg, hogy Auschwitzba deportálják, ugyanis a németek politikai fogolyként átadták a magyar rendőrségnek, akik hamarosan szabadon engedték. Túlélte Budapest ostromát, de 1945 tavaszán hátat fordított szülőhazájának, amellyel évtizedekre megszakadt minden kapcsolata.

Yona Friedman ennek ellenére soha nem felejtett el magyarul, és nagyon örült, amikor 2011-ben végre kiállítása lehetett Budapesten a Ludwig Múzeumban.