hirdetés

Ma láthatja először a magyarországi közönség Szilágyi Andor Tóth Ilonka című darabját, amelyet az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából mutat be a Nemzeti Színház.

tothilonka_2Szilágyi Andor író elmondta, a darab ősbemutatóját október 21-én a varsói Teatr Polskiban tartották a lengyelországi magyar évad kiemelt eseményeként.

Az ősbemutató nagy siker volt, a közönség állva tapsolt a végén – hangsúlyozta a szerző.

Tóth Ilonkát az 1956-os forradalom utáni megtorlásban végezték ki. A medika részt vett az október 23-i diáktüntetésen, a forradalom napjaiban ápolónőként dolgozott, november 11. után pedig részt vett az ellenállásban. November 20-án letartóztatták, halálra ítélték, és 1957 júniusában kivégezték.

Tóth Ilonka történetét valószínűleg nem ismerték a lengyel nézők, hiszen Magyarországon is alig tudnak róla – mondta az író, hozzátéve: furcsának tartja, hogy 25 évet kellett várni a rendszerváltás után arra, hogy méltó helyre kerüljön a magyar történelemben Tóth Ilonka emléke.

Az író szerint a magyar és a lengyel nép sorsa rengeteg ponton találkozik. 
Nekik is van egy Tóth Ilonkájuk, akit 1946-ban hasonló körülmények között, szovjet instrukciók alapján fogtak perbe – mondta, utalva Danuta Siedzikównára. A lengyel ápolónő Inka álnéven vett részt a második világháború utáni antikommunista ellenállásban. Földi maradványait csak 2014-ben találták meg egy gdanski tömegsírban. Újratemetése idén augusztusban volt.

A két lány annyi hosszú és reménytelen évtized után idén végre visszakaphatja a becsületét – jegyezte meg az író, felidézve, hogy az ’56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a XVI. kerületi önkormányzat emlékmúzeumot hozott létre Tóth Ilonka szülőházában, rockopera készült, és egy dunaújvárosi előadás is született Tóth Ilonkáról és Mansfeld Péterről.

Szilágyi Andor elárulta, hogy éppen Mansfeld című filmjére készült 2004-ben, amikor M. Kiss Sándor történész felhívta a figyelmét Tóth Ilonka alakjára. A 24 évesen kivégzett medika megrendítő történetét már akkor filmre akarta vinni. Az évek során több forgatókönyv-változatot is elkészített. Külföldi érdeklődés is lett volna. Pályázatai azonban rendre visszautasításra találtak.

Tóth Ilonka születésének 80. évfordulójára kiadták 2012-ben, és eljutott Vidnyánszky Attila asztalára is. A Nemzeti Színház igazgatója pedig felkérte a szerzőt, hogy a filmre szánt történetet a színházi megjelenítés igényei szerint is dolgozza fel.

Szilágyi Andor elmondta, hogy boldogan vállalta a feladatot, hisz Tóth Ilonka történetének számos olyan új, értékes és érdekes vetülete van, amelyek bőséges biztosítékai lehetnek még számos feldolgozásnak.

Az alap azonban egy. Tóth Ilonka és kivégzett két társa egy koncepciós per egyformán ártatlan áldozata – mondta.

Szilágyi Andor az előadás nagy hatású elemeként beszélt arról a rendezői csavarról is, amely a varsói ősbemutató maradandó sikerérének egyik záloga lett. E szerint a darab azon szereplői, akik résztvevői, tanúi voltak a forradalmi eseményeknek – Bodrogi Gyula, Csurka László, Dózsa László, Mécs Károly, Voith Ági – egy-egy saját ’56-os történetükkel lepik meg a közönséget.
A varsói ősbemutató ismét felcsillantotta  egy Tóth Ilonka-film reményét. Akár magyar–lengyel koprodukcióban is – mondta Szilágyi Andor. – Akkor ugyanis ez a mindenki számára rendkívül értékes és tanulságos történet a világ legtávolabbi, vagy akár a legkisebb falujába is eljuthatna – tette hozzá.

Az 1956-os Emlékbizottság támogatásával létrehozott bemutatón Tóth Ilonka alakját Waskovics Andrea idézi fel. A további szerepeket Bánsági Ildikó, Bakos-Kiss Gábor, Rubold Ödön, Szélyes Ferenc, Krausz Gergő és a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének hallgatói formálják meg. A produkció díszlettervezője Olekszandr Bilozub, a jelmeztervező Nagy Viktória.