Komoly bajban a kormány. Az amerikai bíróság ugyanis harmadszor is, akárcsak a Ludas Matyi mesében, a Herzog örökösök javára döntött, a családtól erővel elvett műgyűjtemények és kincsek ügyében. Így a per folytatódhat, amely arról szól, hogy vissza kell-e szolgáltatnia a magyar államnak a minimum egymilliárd dollárt, azaz 300 milliárd forintot érő gyűjteményt, amely a háborút követően került erővel köztulajdonba.

Harmadszor is a Herzog örökösök javára döntött a tengerentúli bíróság a magyar állam ellen indított perben, derült ki az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásokat követő PacerMonitoron közzétett határozatból. Az úgynevezett közbenső végzés szerint a család által követelt 42 festmény és szobor ügyében az amerikai bíróságnak „joghatósága” van, azaz Ellen Segal Huvell bíró elutasította a magyar álláspontot, amely szerint az ügyben indított per lefolytatását illetékesség hiányában meg kell tagadnia az ottani igazságszolgáltatásnak.

A Herzog család nevében, 44 kivételes műalkotás visszaszerzése érdekében 2010 júliusában Herzog Mór dédunokája, David de Csepel indított pert.

Így az amerikai bíróság a további 42 kép sorsáról fog dönteni. Közülük a legértékesebb az El Greco főművei közé tartozó Krisztus az Olajfák hegyén című vászon, amely ma a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciójának befejezéséig  a Magyar Nemzeti Galériában látható.  A visszakért műtárgyak között további El Grecók sorakoznak, mint  Szent Antal portréja, feltehetően önarckép, Goya-, Renoir-, Corot- szobrok, tökéletes állapotú, francia gótikus alkotások, mindegyik minimum tízmillió dolláros darab, és értékük meg is sokszorozódhat az érzelmekre, a műalkotásokhoz fűződő történetekre sokszor euforikusan reagáló piacon.

Állítólag nem is olyan rég még formálódóban volt a magyar állam és a Herzogok között a peren kívüli megállapodás, amely egyetlen kvalitásos kép áránál is alacsonyabb értékű kárpótlást tett volna lehetővé, mégpedig úgy, hogy a család lemondott volna minden követeléséről, beleértve az esetleg Oroszországból visszaszerzett műalkotásokat is. Ez végül nem jött létre, és nem a Herzogok torpedózták meg.

Várhatóan egy év kell ahhoz, hogy mérlegelje az amerikai bíróság az alperes érveit, és végső ítélet szülessen, ez aztán a tengerentúli rend szerint az amerikai igazságügyi minisztérium asztalára kerül, amely az elnök elé terjeszti, majd ha kell, a kongresszus is foglalkozik az üggyel. Több hozzáértő is úgy vélekedik, nagy az esélye annak, hogy a Herzog-követelés jogilag megáll a lábán, és akkor Magyarországnak nem marad más hátra, mint kiadni a páratlan gyűjteményt.

A nemzetközi jog szerint nincs kibúvó olyan ítélet alól, amelyet az egyik peres fél állampolgársága szerint illetékesnek kimondott bíróság hoz.

Herzog Mór mintegy 2500 darabos gyűjteményének egy része a Szovjetunióba került, ma is ottani múzeumok hadifogolyai. Egy másik részét a háború után Herzog István ­felesége és ­Herzog András özvegye Nyugatra csempésztette. Büntetésként a magyar állam elkobozta Herzog Erzsébet itt ragadt örökségét, amelyből a 44 műtárgy képezi a mostani per alapját. A rendszerváltás óta többször is próbálkoztak a család tagjai, hogy visszakapják a kincseiket, de egymással is ellentétben lévén, külön-külön. Itthon többször is pert vesztettek. 2010-ben aztán összefogott az összes örökös, és az ügyet a legfiatalabb tagra, David de Csepelre hagyták, azzal a reménnyel, hogy ő talán megéri az ítélethozatalt.

(Fotó: Szépművészeti Múzeum)