hirdetés

Karikó Katalin kapta a Bolyai-díjat, a magyar tudomány legrangosabb elismerését. A mRNS-alapú orvoslás és az új típusú oltások magyar kifejlesztője a díjátadó után a Telexnek elmondta, hogy hol fogja tartani a már több mint hetven tudományos elismerését, és arról beszélt, hogy időnként egyesével is próbálja meggyőzni az őt megkereső oltáselleneseket, bár ezt alapvetően hitkérdésnek tartja.

 

A Bolyai-díjat kétévente ítélik oda, kizárólag nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredménnyel lehet kiérdemelni, és egyetlen kutató kapja, vagyis ez a magánalapítású díj a legnagyobb presztízsű a magyar tudományos elismerések közül. Azt, hogy idén Karikó Katalin lesz a díjazott, már októberben bejelentették. Az lett volna a meglepetés, ha nem így történik: nagyon régen volt olyan, hogy a világ valóban egy magyar kutatóról beszéljen, mint az Karikó Katalinnal történik gyakorlatilag folyamatosan az utóbbi egy évben.

Az új, mRNS-alapú vakcinatípus gyors kifejlesztését lehetővé tevő tudományos áttörést kutatótársával, Drew Weissmannel együtt Karikó Katalin teremtette meg még a kétezres évek elején. Pályafutásának korábbi nehézségeiről, elutasítottságáról, arról, hogy sokszor a főnökei sem hittek abban, amit csinál, sokszor nyilatkozott már. A koronavírus-járvány azonban gyökeres változást hozott ebben is. Mint fogalmazott: „Ha nem lenne pandémia, most senki nem tudná, hogy ki vagyok.”

Míg Karikó nevét két évvel ezelőtt még itthon sem sokan ismerték a szűkebb szakmáján kívül, 2021-re a nyolcvanas évek óta Amerikában élő magyar kutató globális ikon lett, aki az elmúlt hónapokban sorban kapta a nevesebbnél nevesebb tudományos díjakat. Mint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) péntek esti Bolyai-díj-átadóján elhangzott, ezekből idáig körülbelül hetvenet kapott meg az elmúlt időszakban.

„A férjem Philadelphiában most építi át a beépített üvegszekrényt, abban fogjuk tartani a díjakat. Idáig a kísérleti jegyzőkönyveim füzetei voltak ott, most azokat egy kicsit arrébb kell tenni, bár már azokra is jelentkeztek abból az archívumból, ahol minden Nobel-díjasnak is tartják a jegyzőkönyveit. Most nekem is igényt tartanak az összes jegyzetemre, füzetemre” – mondta a díjátadó után a kérdésünkre, hogy fizikailag hol fér el annyi díj, amit lassan már nagyipari mennyiségben kap a világ minden táján.

Bár a Nobel a várakozások ellenére egyelőre nem jött össze, így is a világ legmeghatározóbb, legtöbbet szereplő és egyik legnagyobb hatású kutatójáról van szó, így elég természetes volt, hogy a legnagyobb magyar díjat is csakis ő kaphatja. Erről egy 14 tagú bizottság dönt. A Bolyai-díjat Somody Imre kezdeményezésére magánszemélyek hozták létre még 1998-ban azzal a céllal, „hogy az emberek értékrendjében méltó helyre emeljék a tudást és a tudományt, így biztosítva a tudósokat megillető társadalmi elismertséget”. A magántőkéből létrehozott alapítványi díjat nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket elérő magyar tudósok kaphatják meg, a díjjal 100 000 euró pénzjutalom jár.

„Az alapítóknak az is célja volt, hogy az emberek elé oda lehessen állítani komoly tudósokat is, hogy ilyen sztárok is vannak, nem csak tévécelebek. Azt is várjuk a Bolyai-díjasoktól, hogy a tudomány követei legyenek, és példaképek a fiatalabb kutatói generáció számára” – mondta a Telexnek Szabó Gábor fizikus, a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóközpont vezetője, aki a Bolyai-díjat odaítélő alapítvány kuratóriumának is az elnöke.

„A díjat odaítélő bizottság munkája nem nyilvános, de annyit mondhatok, hogy valószínűleg olyan nagyon sokáig idén nem kellett gondolkodni, hogy a Kati legyen a díjazott.”

Karikó Katalint mindenekelőtt a tudományban is nagyon fontos kitartás jellemzi – mondta Szabó Gábor a díjátadó laudációjában. Mint mondta, ő szegedi egyetemista kora óta ismeri személyesen Karikó Katalint, akivel egy kollégiumban is laktak, most pedig azt idézte fel, hogy a magyar kutatónőnek Amerikában egymás után utasították el a pályázatait, nem volt igazán trendi a kutatási területe, de így sem lehetett eltántorítani attól, hogy az RNS-technika egyszer egy sor gyógyászati területnek lehet a megújítója. „Az egész világnak felállva kell tapsolnia a teljesítményének. Nemcsak méltán világhírű ember és kutató, hanem olyan személyiség is, akinél jobb példaképet nem lehet állítani a következő nemzedékek előtt. Karikó Katalin személye emeli a Bolyai-díj fényét is” – mondta a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora.

A Bolyai-díjat idén is a köztársasági elnök adta át. Áder János arról beszélt, hogy rögös út a tudományé, és bár Karikó Katalinnak is sokszor kellett azt hallania, hogy amivel foglalkozik, badarság, ma az egész világ ünnepli a mRNS-technológiát, ami nemcsak egyetlen betegség, hanem számtalan betegség elleni küzdelemben lesz fontos eszköz.

„Karikó Katalin immáron nemcsak egy a számos kiváló magyar tudós közül, hanem valóságos világsztár, aki képes rá, hogy a tudományra épülő, de a tudománnyal szemben mégis bizalmatlan korunkban személyes példát mutasson” – mondta Áder, azt hangsúlyozva, hogy a Bolyai-díj „a haza, a szülőföld elismerése, a legnagyobb presztízsű magyar tudományos díj”.

„Ha nem raktuk volna le az alapokat Magyarországon, akkor nem lett volna mire építeni – mondta a Telexnek Karikó Katalin, amikor módunk volt a díjátadó után tőle is kérdezni. – Az első kísérleteket, amikor sejtekbe bevittük a nukleinsavat, a Szegedi Biológiai Kutatóintézetben csináltuk meg. Ez volt az, amire mindig visszagondoltam, amikor előbb kisebb RNS-ekkel, majd mRNS-sel foglalkoztam. A szegedi kutatók, mint Venetianer tanár úr, igazán nagy hatással voltak rám, a világ élenjáró kutatásait hozták nekünk. Ez adta meg az inspirációt Amerikába menve is, hogy ne csak valakinek az asszisztense legyek, hanem próbáljak a magam ura lenni, még ha ez sokáig nem is sikerült.”

A korábban nagy nyilvánossághoz nem szokott Karikó Katalin az elmúlt egy évben folyamatosan nyilatkozik, szinte egyik díjátadóról megy a másikra, miközben a legnagyobb tévéknek és a legolvasottabb újságoknak ad interjúkat. A közfigyelem nehézségeit nem is tagadja: a kutatók általában csendesen szoktak dolgozni, és nem a közvéleménnyel beszélnek, hanem a többi kutatóval – mondja.

„Érzem én, hogy van ennek felelőssége, tájékoztatnunk kell az embereket, fontos, hogy megértsék jobban a tudományt. Látjuk, hogy sokan nem bíznak, nem is tudják, hogy mit csinál egy kutató. Ebben feladatunk van, nekem is, hogy minél jobb tájékoztatást adjunk” – mondta.

Ő hogy győzne meg másokat az oltásról? – kérdeztük, de a kutató a meggyőzhetőséggel kapcsolatban meglehetősen szkeptikusan válaszolt.

„Aki meg akarta kapni az oltást, már talált rá módot, akik meg nem akarják, azok mindig találnak rá kifogást, úgyis csak a kétkedők oldalait nézik. Mint a politikában is: a baloldaliak csak a baloldal híreit nézik, a jobboldaliak pedig csak a jobboldalét, és véletlenül sem néznek át a másikra.”

Mint mondta, őt is megtalálják időnként az oltásellenesek, ami tekintve, hogy világszerte ő az új típusú vakcinák egyik legismertebb arca, nem is túl meglepő. Az már sokkal inkább, hogy ebben a státuszában, a Nobel-díj esélyeseként a Time-ban is „az év hősének” választott kutató néha mégiscsak egyesével próbál meggyőzni oltásszkeptikusokat.

„Tegnap is leveleztem egy nagy kétkedővel. Ha intelligensen kérdez, válaszolok, úgyhogy beszédbe elegyedtünk. Azt nem tudom, sikerült-e meggyőzni. De vannak határok. Ha valaki azt mondja, hogy ő azt olvasta, hogy az RNS be tud épülni a DNS-be, erre már csak azt tudom mondani, hogy ha valaki ezt elhiszi, akkor annak gyakorlatilag nincsenek tudományos ismeretei. Neki hiába mondok akármit, azt ugyanúgy nem tudja megítélni, és megmarad nála az egész továbbra is hitkérdésnek.”

Az oltás kötelezővé tételéről Karikó Katalin nem akar véleményt mondani, de annyit azért megjegyzett: „az biztos, hogy a vírus szereti a demokráciát, mert ott tud jól terjedni és mutálódni”. „De nem vagyok jogalkotó, én kutató vagyok” – tette hozzá.

A magyar kutató többször, például a Telexnek adott májusi interjújában is elmondta, hogy ő alapvetően biokémikus, a virológia és az epidemiológia nem a szakterülete. Ennek ellenére rendszeresen kérdezik a járványkilátásokról, és ő időnként próbál is válaszolni. A közelmúltban érthető módon elsősorban az omikron variánssal kapcsolatos kilátásokról faggatták, amikről ő nemrég nagyon optimistán nyilatkozott, mondván, „ha a ragályosabb, de kevésbé súlyos tüneteket mutató omikron mutáns kiszorítja az eddig domináns deltát, akkor nem kell aggódnunk”.

A kérdésünkre, hogy továbbra is ilyen derűlátó-e, Karikó Katalin óvatosan válaszolt: eszerint ez csak az egyik lehetőség, és még nincs elég adat, hogy meg lehessen ítélni, ez a kedvezőbb forgatókönyv érvényesül-e.

„Két lehetőség van: jön egy nagyon terjedő, de enyhébb lefolyást eredményező variáns, vagy pedig egy rosszabb lefolyású, ami ellen kell csinálni egy új vakcinát. Én optimista vagyok, de mindig mondtam, hogy még nem telt el elég idő, nincs elég adat. Pedig csak adat alapján lehet dönteni, a kutatóknál a vélemény nem számít.”

( Horváth Sz.)