hirdetés

Még mindig tart a vita a bíróság és az ügyészség között a hírhedt brókerbotrány, a Quaestor-ügy vádirata miatt. Mindez nem vet jó fényt az igazságszolgáltatásra, valljuk be. A fővárosi főügyész azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy a Quaestor-ügyben ne kérjen a Fővárosi Főügyészségtől szerinte jogszabálysértő hiánypótlást, és az első tárgyalási napot – a büntetőeljárási törvénynek megfelelően – a vádirat benyújtásától számított három hónapon belülre, tehát május 5-éig tűzze ki.

Tarsoly

Ibolya Tibort hétfőn, egy más témában tartott sajtótájékoztatón a Quaestor-üggyel kapcsolatban is kérdezték, ekkor ismertette az ügyészség álláspontját.  A hétvégén ugyanis – közleményekben – vita bontakozott ki a főügyészség és a törvényszék között arról, megfelelő volt-e a benyújtott vádirat előkészítése, szükség van-e hiánypótlásra.

Ennek azért van jelentősége, mert a kiemelt ügyeknél a vádirat benyújtása után a bíróságnak három hónapon belül ki kell tűznie az első tárgyalási napot, ha viszont hiánypótlásra van szükség, akkor a határidő az újabb dokumentumok benyújtásával kezdődik. Utóbbi esetben csak a nyári ítélkezési szünet után, ősszel kezdődhet meg az ügy tárgyalása.

A vita lényege az, hogy a 2014. január elsején hatályba lépett büntetőeljárási törvény más előírást tartalmaz a vádirattal kapcsolatban, mint a korábbi. Ibolya Tibor a hétvégi eseményeket felidézve azt mondta, a bíróság szombaton olyan tájékoztatást adott az ügyet előkészítő ülésről, amely szerint a vádiratban hiányosan vannak megjelölve a bizonyítási eszközök, valamint az, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak.

A főügyész szerint azonban a bíróság az előkészítő ülésen valójában nem is ezt kifogásolta, hanem azt, hogy nem jelölték meg, mely tény bizonyítására alkalmasak a bizonyítékok. Jogszabálysértő és szemben áll a bírósági gyakorlattal is az, amit a bíróság tőlük akar kérni – jelentette ki.

Ibolya Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az a bíró, akire a Fővárosi Törvényszéken kiszignálták az ügyet, gyakorlatilag február 5. óta egy másik nagy ügyben folyamatosan tárgyalt, így gyorsolvasónak kell lennie ahhoz, hogy a pénteki előkészítő ülésre az 1500 oldalas vádiratot megismerje. Azt mondta, megértették volna, ha a bíró a leterheltségre hivatkozva időt kér, de azt nem, és nem is hagyják szó nélkül, hogy valótlan indokkal az ügyészséget hozzák kellemetlen helyzetbe a nyilvánosság előtt.

A bíró mondvacsinált okkal megpróbálja azt elsütni, hogy nem jelölték meg kellőképpen a vádiratban a bizonyítékokat. Ez tényszerűen nem igaz – fogalmazott a fővárosi főügyész.

Közölte, az új jogszabály értelmében a vádiratnak a bizonyítási eszközök megjelölését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy mely cselekmény vagy részcselekmény bizonyítására szolgálnak – tette hozzá.

Nem lenne szerencsés, ha halogatás lenne az ügyben, mert komoly energiákat fektettek a nyomozásba, és a lezárása után 30 napon belül, február 5-én vádat is emeltek – tette hozzá.

A főügyész kijelentette: nem igaz, hogy a vádirat ismertetése egy hétig fog tartani, mivel nem felolvasni, hanem ismertetni kell, amire három óra is elég, így akár már az első tárgyalási napon érdemben tárgyalni lehetne az ügyet.