hirdetés

Orosz diplomáciai források szerint megegyezett a tűzszünetről Örményország és Azerbajdzsán. A fegyverszünet szombat déltől lépett életbe, de a valóságban még most is lövik egymást Hegyi-Karabahban. Sőt az azeri nép ellenzi a béketárgyalásokat így Ilham Alijev elnök nincs könnyű helyzetben és ki is jelentette egy módja van a békének, ha visszakapják Hegyi Karabahot az örményektől.

 

A Hegyi-Karabahban vívott harcokban eddig több száz katona esett el és civil áldozatok is vannak szép számmal. A tűzszünet kitűzött határideje előtt pár órával is folytatódtak az összecsapások.

Örményország miniszterelnöke és Azerbajdzsán elnöke egy moszkvai tárgyaláson megállapodtak a tűzszünetről, és „érdemi” béketárgyalások megkezdéséről a vitatott hovatartozású, örmények lakta Hegyi-Karabah régióban kitört háború lezárására – olvasható egy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter által jegyzett közleményben.

A szombati megállapodást azóta a két kaukázusi ország is megerősítette, a bakui külügyminisztérium holnapján közzétették a megállapodás részleteit is. Az örmény külügyminisztérium a Twitteren szintén azt írta, hogy tárgyalóasztalhoz ültek a felek a békefolyamat elindítása érdekében.

Az azeri külügy jelentése szerint a felek szombattól kezdve, meg nem jelölt időtartamra humanitárius tűzszünetet kötnek, azzal a céllal, hogy elszállíthassák a harcokban meghalt katonák és civilek holttestét, és hadifoglyokat cseréljenek. Emellett a felek arra is ígéretet tettek, hogy béketárgyalásokat indítanak a konfliktus mielőbbi lezárására. Az azeri külügyi dokumentum hangsúlyozza, hogy a tűzszünetről Oroszország felhívása után egyeztek meg, és a tárgyalásokon a Vörös Kereszt is közvetített a felek között.

A harcokban eddig több száz katona és ismeretlen számú civil halt meg. Örményországban, a Hegyi-Karabahi Köztársaságban és Azerbajdzsánban is elrendelték az ostromállapotot és mozgósították a hadsereg tartalékosait. Úgy tudni, az azeri hadsereg több települést is elfoglalt a vitatott régió déli részén, és támadás ért városokat Azerbajdzsánban és Örményországban is.

Az eddigi hírek alapján nem egyértelmű, sikerül-e betartani a tűzszüneti megállapodást. A déli határidő előtt néhány órával a felek kölcsönösen a támadások folytatásával vádolták egymást.

Az azeri hadügyminisztérium szerint az örmények tüzérséggel lőttek lakott területeket, az örmény védelmi miniszter szerint pedig az azeriak drónokat vetettek be. Pénteken az örmény kormány azt jelentette, hogy az azeri hadsereg ágyúval lőtt rá a Susi (Szusza) város 300 éves, műemlékként védett katedrálisára.

Az International Crisis Group szakértője, Zaur Shirijev a Twitteren azt írta, Azerbajdzsánban nem látszik, hogy a lakosság jelentős része támogatná a konfliktus békés rendezését. Mint írta, civilek is azt követelik Ilham Alijev azeri elnöktől, hogy „ne kezdje újra a kilátástalan tárgyalásokat, hanem folytassa a háborút, amivel valódi eredményt lehet elérni”. Sirijev szerint ezért az azeri lakosság nagy része elutasítja a békekötésre felhívó külföldi állásfoglalásokat, szerintük csak akadályozzák Azerbajdzsán győzelmet a háborúban.

Alijev elnök tegnapi tévébeszéde szintén ezt tükrözi: mint mondta, „az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status-quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette”.

Bár azt mondta, hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, nem fogad el más eredményt, mint a vitatott területek átadását. Ennek az elfogadása az örményeknek az „utolsó esélye a békés rendezésre”– fogalmazott.

A hegyi-karabahi (örményül Arcah) enklávét többségében örmények lakják, de a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként ismeri el a 4 400 négyzetkilométeres régiót. 1992 és 1994 között már lezajlott egy véres háború a Szovjetuniótól éppen csak függetlenné vált örmények és azeriak között a terület birtoklásáért, miután Karabah parlamentje megszavazta az egyesülést Örményországgal. A háborút akkor az örmények nyerték, akik ellenőrzésük alá vonták az Örményország és Karabah közötti régiókat is, Hegyi-Karabahban pedig szakadár köztársaság alakult meg, amit a többi állam nagy része nem ismer el. Az elfoglalt területekről több százezer ember menekült Azerbajdzsánba.

A hosszú ideje befagyott konfliktus szeptember végén lángolt fel újra, miután az azeri hadsereg támadást indított Hegyi-Karabah és az azt körülvevő területek elfoglalására.

(Cs.T.)