hirdetés

Rishi Sunak – kétszáz éve a legfiatalabb brit miniszterelnök – sok szempontból különleges elődeihez képest, főképp, hogy ázsiai felmenőkkel rendelkezik, és igen nehéz feladat vár rá. Sunak mindössze hét éve kezdődött politikai karrierje gyorsan ível felfelé: már Theresa May kormányában államtitkár volt, majd brexitpárti politikusként az elsők között állt be Johnson támogatói közé, így válhatott 2020-ban, 39 évesen pénzügyminiszterré. Sunak egyébként gazdagabb mint a brit királyi család.

 

Miután az alig hat hét alatt megbukó Liz Truss elődje, Boris Johnson vasárnap közölte, nem indul újra a miniszterelnöki posztért, megnyílt az út volt pénzügyminisztere és korábbi bizalmasa, Rishi Sunak előtt. Hétfőre csak az alsóház konzervatív vezetője, Penny Mordaunt maradt ellenfeleként, ám ő nem talált elég támogatót a frakcióban, így visszavonta jelöltségét. Ezzel Sunak lett a Konzervatív Párt elnöke és ezáltal automatikusan a brit miniszterelnök. III. Károly kedden meg is adta neki a kormányalakítás lehetőségét.

Az idén nyáron Sunak kifarolt a kormányfő mögül, és bár a frakció már Johnson lemondásakor őt javasolta miniszterelnöknek, a párttagok választása Liz Truss-ra esett, akinek rekord rövid idejű helyét 50 nap után most mégis átvette. Truss rendkívül kudarcos politikája miatt a legrövidebb ideig hatalmon levő brit kormányfő lett, az általa okozta bajokra pedig gyors megoldást kellett találnia a Konzervatív Pártnak, kivált, hogy a Munkáspárt óriási előnyre tett szert vele szemben a népszerűségi versenyben.

A megoldást pedig Rishi Sunaktól remélik, aki két hónapon belül a szigetország harmadik miniszterelnöke.

A 42 éves és 166 napos Sunaknál fiatalabban legutóbb 1812-ben került valaki – Robert Jenkinson – a kormányfői székbe, nála pedig csak öt fiatalabb miniszterelnök volt a brit történelemben. Igaz, Sunakhoz hasonló korú volt Tony Blair és David Cameron is, amikor 1997-ben és 2010-ben miniszterelnökké nevezte ki őket II. Erzsébet, egyaránt 43 évesen költöztek be a Downing Street 10-be.

A korábban a Goldman Sachsnál is dolgozó Sunak és felesége, az indiai techmilliárdos, N. R. Narayana Murty lánya, Akshata Murty 730 millió fontosra becsült (nagyjából 350 milliárd forintos) vagyona csaknem dupla annyi, mint Erzsébet királynőé volt halála előtt – legalábbis erre jutott a Sunday Times a leggazdagabba briteket soroló listája. Más kommentárok szerint sosem volt még az Egyesült Királyságnak olyan miniszterelnöke, aki gazdagabb a monarchánál.

A pénz nagy része Murty-nak az apja cégében, az Infosysben szerzett részesedéséből származik, emellett az új miniszterelnök felesége egy startup-inkubátor tulajdonosa, és még vagy féltucat vállalatban van tulajdonrésze. A pár a nyugat-londoni öthálószobás házában tölti a hétköznapokat két lányával, hétvégente pedig az észak-yorkshire-i, György-korabeli kastélyukban időznek, melyben a Guardian szerint fedett medence, edzőterem, jógastúdió, pezsgőfürdő és teniszpálya is van. Birtokolnak továbbá egy kaliforniai, Santa Monica-i ingatlant, amelynek értéke körülbelül 6 millió dollár.

A Washington Postnak a Manchesteri Egyetem politológus professzora, Robert Ford azt mondta, a brit választókat önmagában a szupergazdaság nem foglalkoztatja különösebben, az jobban zavarja őket, ha ezek az emberek magukra szabják a szabályokat. És Sunakéknak volt ilyen ügyük.

A politikus felesége ugyanis állandó lakhellyel nem rendelkező lakosként van bejelentve az Egyesült Királyságban évi 30 ezer font (14 millió forint) ellenében, ami lehetővé teszi, hogy külföldi bevételei után ne kelljen adóznia, 11 milliárd forintnyi összeget sikerült is így megtakarítania. Pedig eközben a miniszterelnöki rezidencia tőszomszédságában, a pénzügyminiszter kijelölt otthonában, a Downing Street 11-ben éltek.

A nyári vezetőválasztási kampányban ráadásul előkerült egy 2007-es BBC-s dokumentumfilm, amelyikben Sunak arról beszél, hogy egyetlen munkásosztálybeli barátja sincsen.

Támogatói viszont azzal érvelnek, hogy pénzügyminisztersége és a pénzszerzéssel eltöltött évei a bizonyítékok arra, hogy jó vezetője lesz az országnak egy gazdaságilag viharos időben. Választókerületében olyanokat is sikerült megszólaltatnia, akik korábban nem voltak a Konzervatív Párt szavazói: egy Volkswagen Golffal járta a településeket, tehenet fejt, és még a helyi dialektust is magáévá tette.

Az utóbb befektetési bankárként dolgozó politikus 1980-ban született Southamptonban, családja Indiából származik, nagyszülei az 1960-as években érkeztek Nagy-Britanniába. De nem Pandzsábból, ahonnan származnak, hanem Kelet-Afrikából, Sunak apja a mai Kenyában, anyja Tanzániában született. Apja egyébként háziorvos, anyja gyógyszerész, Sunak pedig Oxfordban tanult filozófiát, politikát és közgazdaságtant, MBA diplomát az Egyesült Államokban, a Stanfordon szerzett.

Sunak az első színes bőrű vezetője Nagy-Britanniának. Hindu vallású, ezt sem mondhatta el magáról egy korábbi kormányfő sem. Dél-Londonban volt is nagy ünneplés, még ha a helyi indiai közösség jó része a Munkáspárt támogatója is. A Washington Postnak a negyed egyik lakója azt mondta, ez Nagy-Britannia „Obama-pillanata”.

Sunak feladata nem lesz egyszerű. Egyrészt hét hete a Konzervatív Párt tagjai még nem látták meg benne azt, hogy képes lenne egységet teremteni a pártban.

Egység vagy halál – üzente most párttársainak, hogy miként látja a jövőt.

Bár Sunak már kettejük párharcában is figyelmeztetett arra, hogy Truss adócsökkentési tervei pénzügyi katasztrófát okozhatnak, a gazdaság helyzetéért volt pénzügyminiszterként ő is felelős. A pandémia alatt a több millió elbocsátott brit fizetésének a 80 százalékát fedezte a kormány, részben hitelekből. A font gyengélkedik, különösen a dollárral szemben, a jegybank recessziót jósol a következő hónapokra, az infláció negyven éve nem látott magasságban, 10 százalékon van, a megélhetési költségek pedig kilőttek a magas energia- és élelmiszerárak miatt.

A New Statesman szerint egyébként nem is Truss – aki szeretett volna azzá válni –, hanem Sunaka legthatcheristább miniszterelnöke az országnak Thatcher óta, mivel ő is a magánszektor növekedésétől várja a válságból való kilábalást, nem az állami szerepvállalás növekedésében, annak ellenére, hogy a járvány alatt milyen intézkedések kapcsolódtak a nevéhez. Állítólag már akkor felhívta Johnson figyelmét arra, hogy ezeknek meg fogják inni a levét. Másfelől viszont évtizedek óta ő volt az első konzervatív pénzügyminiszter, aki nagyobb mértékű adóemelést vezetett be, Truss káoszos adócsökkentési programja után ez alighanem jó jel a piacok számára.

Persze a gazdaság mellett még van egy rakás téma, amivel foglalkoznia kell: a brexit következményei, az ukrajnai háború és a klímavédelem, de ezekkel kapcsolatosan keveset tudni a terveiről, bár az Európai Unióval való tárgyalásokra talán nyitottabbnak mutatkozik elődeinél, miközben az oroszokkal szembeni fellépés határozottságában nem várható változás.

Az ellenzék eközben továbbra is általános választás kiírását követeli, mivel a felmérések szerint a Konzervatív Párt elvesztette a szavazóinak többségét. A Truss-kormányzás végén már alig 20 százalékra mért toryk ellenfele, a Munkáspárt több mint 50 százalékos támogatottságnál jár a közvélemény-kutatások alapján. Ha Sunaknak nem sikerül eredményeket felmutatni, a baloldal pedig sikeresen támadja gazdagságával – szembe állítva azt a közemberek megugró megélhetési költségeivel – és azzal, hogy róla sem a szavazók döntöttek, hanem a Konzervatív Párt, akkor meglehet, ő sem húzza ki a legkésőbb 2025 januárjában esedékes választásig.

A Munkáspárt elnökhelyettese, Angela Rayner hétfőn úgy nyilatkozott, Sunakot anélkül iktatták be, hogy egy szót is mondott volna arról, hogyan irányítaná az országot. Bár a baloldal szerint legfeljebb fél évig áll majd az Egyesült Királyság élén, lényeges, hogy a választás kiírásához a miniszterelnök döntése nélkülözhetetlen.