hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök csak megfigyelőként vett részt a migrációs csúcson. A nyugat-balkáni migrációs útvonal ugyanis már nem érinti Magyarországot.  A kormányfő nem titkolta, hogy a válság első számú oka az, hogy az Európai Unió és a schengeni övezet egyes országai nem képesek vagy nem készek állni a szavukat. A tanácskozás még javában tart. A szerbek szerint nem biztos, hogy sikerrel zárul a mostani  megbeszélés.

orbán brüsszel

Orbán Viktor a nagy brüsszeli csúcs előtt tudatta, hogy többször javasolta, ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor az Európai Unió ezt közösen tegye meg, de senki nem hallgatott ránk.

Abban bízom, hogy ma délután sikerül pontot tenni a nyitott határok politikájának végére, amely homlokegyenest ellentétes Schengennel, és a meghíváspolitikának, amely szintén ellentétes Schengennel. Remélem, hogy a schengeni övezet minden tagja azt fogja mondani, hogy a jövőben készen áll állni a szavát – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Hazánk vezetője, mint megfigyelője a brüsszeli migránscsúcsnak, közölte, hogy Magyarország kész megosztani pozitív tapasztalatait a vasárnap délutáni munkamegbeszélésen. Arra az újságírói kérdésre, miszerint javasolja-e más országoknak is, hogy kerítést építsenek a határaikra, a miniszterelnök azt mondta: nem kenyere, hogy másoknak tanácsokat osztogasson.

Mint ismeretes Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében a „vezetői találkozón”, amelyen a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetői vesznek részt, Jean-Claude Juncker egy 16 pontos javaslatot terjesztett elő a miniszterelnököknek.  Azonban úgy tűnik, nem sikerül megállapodni olyan intézkedésekről, amelyek azonnali eredményt hoznak – nyilatkozott a sajtónak a megbeszélések első fordulóját követően vasárnap este Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.

Egy neve mellőzését kérő uniós forrás úgy nyilatkozott, hogy az állam-, illetve kormányfők nemrég láttak neki a munkavacsorának, és ott lesz szó arról a 16 pontos nyilatkozattervezetről, amelyet az Európai Bizottság elnöke készített. A tisztviselő felhívta a figyelmet, hogy a migrációs útvonalon fekvő országok közül többen hoztak olyan döntéseket, amelyek más országokat is érintettek, és azóta a mostani az első alkalom, hogy egyáltalán beszélnek egymással. Mint mondta: a mai este az alkalom arra, hogy mindenki megfogalmazza, hogy milyen operatív intézkedésekre lenne szüksége.

Vucic is kiemelte: fontos, hogy végre egy asztalhoz ültek ezeknek az országoknak a vezetői, sikerült megérteni egymás problémáját.

A szerb kormányfő kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón két kérdés emelkedett ki a többi közül; az uniós és a schengeni övezet határainak megerősítése, valamint az egymás közötti egyeztetés és a migránsok haladásának kezelése. A szerb kormányfő szerint rendesen kell bánni a menekültekkel, országa például nem vetett be könnygázt a migránsokkal szemben.

A lehetséges kerítésépítésről Vucic azt mondta: ha Németország és Ausztria lezárja a határát, akkor tőlünk mit várnak, hogy mi legyünk az ütközőzóna?

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok csúcstalálkozóját szokatlan módon Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte. A megbeszéléseken Bulgária, Németország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Albánia, Macedónia és Szerbia állam-, illetve kormányfője vesz részt. Jelen van még az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöke, továbbá az ENSZ menekültügyi főbiztosa, az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex, valamint az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) vezetője is.