Elkezdődött Brüsszelben a nagy menekültkérdés rendezése. Az európai uniós tagállamok vezetőinek kétnapos csúcstalálkozóján lesznek feltehetőleg idegőrlő pillanatok, forradalmi hangulat és megegyezés vagy épp vétó. Egy biztos, Orbán Viktor miniszterelnök erős szövetségeseket szerzett a kötelező kvóta megfékezése érdekében.

A kétnapos találkozó keretében az uniós vezetők folytatják tárgyalásaikat az Ahmet Davutoglu török kormányfő által március 7-én váratlanul előterjesztett javaslatokról. A körvonalazódó menekültügyi megállapodás keretében Ankara további pénzügyi támogatást kért az uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására. Emellett újabb öt fejezet megnyitását kérte a vele folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokon, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

A törökök ezért cserébe vállalnák, hogy visszafogadják az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Pénteken Ahmet Davutoglu török miniszterelnök is csatlakozik az európai vezetőkhöz az EU és Törökország közötti együttműködéssel foglalkozó munkaülés keretei között.

Az uniós vezetők az eddigi közlések szerint megvitatják azt is, hogyan gyorsíthatják fel a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének végrehajtását annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen a jelenleg Görögországra és Olaszországra nehezedő nyomást. A legutóbbi, március 7-i csúcstalálkozó záródokumentuma kimondja ugyanakkor, hogy nem keletkeznek új kötelezettségek a tagállamok számára.

Mint ismeretes, korábban Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy  szó sem lehet semmifajta közvetlen áttelepítésről Törökországból Európába, Magyarországra semmiképpen.

A török uniós csatlakozási tárgyalások továbbra is „nyílt végűek”, a török uniós tagság ügye nem is szerepel a csúcs napirendjén – mondta Merkel, hozzátéve, hogy az igazságszolgáltatásról és jogállamiságról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásáról szó lehet. Ez kiváló alkalmat teremtene egy „nagyon fontos párbeszéd” megkezdésére – vetette fel a kancellár, megemlítve a sajtószabadság, valamint a kurd kisebbség jogainak kérdését.

A menekültválság európai megoldása nélkül széteshet az Európai Unió, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstól azonban nem várható áttörés a válságkezelés ügyében, mondta Martin Schulz, az Európai Parlament baloldali elnöke.

Magyarországnak az elosztást szabályozó képlet alapján 1294 menekültet kellene befogadnia, de Orbán miniszterelnök  népszavazást tart erről, és azt mondja, hogy ez német probléma. Ameddig ilyen viták zajlanak és az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban csak egyhangú döntést lehet hozni, nehezen tudok derűlátóbb lenni, mondta Martin Schulz.

A 160 ezer menekült elosztását szabályozó rendszernek működnie kell, hogy működjenek a megállapodások Törökországgal.

Ezt kell megbeszélnünk a csúcstalálkozón, a menekülteknek pedig  világosan meg kell mondani, hogy védelmet kapnak, ha üldözöttek vagy veszélyben vannak, de nem választhatnak maguknak országot –tette hozzá az EP elnöke.

Nem mi magyarok és Orbán az egyetlen, aki megakaszthatja a csúcsot, Magyarországgal együtt hat tagállam állhat ellen az EU–török megállapodásnak. Ausztria menekültekhez való hozzáállása sokat változott az utóbbi időben, elsősorban azért, mert Werner Faymann kancellár szélsőjobbos nyomás alatt politizál. Az Osztrák Szabadságpárt elnökjelöltje, Norbert Hofer erősen bevándorlásellenes politikát visz.

Törökország és a kultúrája nem illeszthető be az európai közösségi értékekbe, mondta nemrég Hofer.

Az osztrákok tudják, hogy egy esetleges török vízumkönnyítés után megnőne a török munkavállalók száma az országban, amit elkerülnének, ha egy mód van rá. Az országban az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint így a népesség 1,3 százaléka török már.

Azt kérdezem magamtól, kidobjuk-e az ablakon az értékeinket, vívódott a napokban az osztrák belügyminiszter.

A bolgárok görög cipőben járnak, az unió külső határai ők is, nekik kell, vagyis kellene megállítani a menekülteket, ez inkább kevesebb, mint több sikerrel megy nekik. Ez nem véletlen, az egyik legfőbb menekültútvonal az országon vezet keresztül.

Bojko Boriszov és kormánya azért vétózna, mert a legutóbbi csúcson csak arról volt szó, hogy a törökök a görög szigetekről fogadnának vissza menekülteket, a hasonlóan menekült sújtotta bolgároktól nem.

Időközben pedig már Ciprus is megpróbálja befenyíteni az uniót, ahhoz a feltételhez köti a csatlakozási tárgyalások folytatását, hogy Törökország ismerje el a Ciprusi Köztársaságot önálló államként és nyissa meg a török kikötőket és repülőtereket a ciprusi hajók, illetve repülőgépek előtt.

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint országa harmincezer menekültet tud kezelni, ez a hozzáállás pedig árnyékot vet az EU–török megállapodásra.

A franciák többször is nyíltan kritizálták a török médiaszabályozást, valamint az emberi jogok sárba tiprását. Legutóbb a múlt héten írt nyílt levelet az Amnesty International az Elysée Palotába, amiben a készülő megállapodást egy szégyenteljes tervezetnek nevezték.

Ráadásul François Hollande-nak úgy kell politizálnia, hogy a menekültellenes Nemzeti Front folyamatosan erősödik.

A spanyol ügyvivő miniszterelnöknek, Mariano Rajoynak eddig is meg kellett küzdenie a saját menekültválságával, Afrikából eddig is érkeztek bevándorlók. Az pedig közel sem biztos, hogy az ügyvivő Rajoyból újra miniszterelnök lesz, a szocialista Pedro Sánchezből is kormányfő lehet még, aki a múlt heti tervezetet igazságtalannak és teljesíthetetlennek nevezte.

(Forrás: Esti Újság–hir24, Fotó: EPA)