hirdetés

Még élhet Murszi de ki tudja meddig ? Elnapolta a kairói büntetőbíróság a végleges ítélethirdetést Mohamed Murszi volt egyiptomi elnök börtönkitörési perében, amelyben két hete halálbüntetéssel sújtották az iszlamista exállamfőt. A halálbüntetés végrehajtása azért csúszik, mert Sziszi tábornok Egyiptom aktuális vezére épp most van Németországban, ahol feltehetőleg közölték vele, hogy Murszi kivégzése picit durva lenne.  

Egypt's deposed Islamist president Mohamed Morsi waves from inside the defendant’s cage during his trial at the police academy in Cairo on January 8, 2015. An Egyptian court is to deliver a verdict on April 21 in the trial of Morsi and 14 others charged with inciting the killing of protesters, judicial officials said. AFP PHOTO / STR

Az eljárást azzal a váddal indították Murszi ellen, hogy “külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban.

Saabán es-Sámi bíró bejelentése szerint az egyiptomi mufti az előírásoknak megfelelően megvizsgálta a halálbüntetéseket, és véleményét kedd reggel át is nyújtotta a törvényszéknek, amely a végleges ítélethirdetést június 16-ra halasztotta. Az egyiptomi előírások szerint a halálbüntetéseket csak a legfőbb vallási méltóság véleményezése után véglegesítik, anélkül, hogy annak figyelembevétele kötelező lenne a bírókra nézve. Az egyiptomi törvényhozás függetlenségét megkérdőjelezők nem számoltak döntéssel egy nappal Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök németországi látogatása előtt, amelyet komoly diplomáciai “ellenszél” előzött meg Berlinből Murszi áprilisi halálra ítélése miatt.  A biztonsági erők órákkal a keddi ítélethirdetés előtt letartóztatták a hatalomból a hadsereg által 2013. július 3-án elmozdított Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet két magas rangú tisztségviselőjét – jelentette be a szervezet szóvivője, Mohamed Montaszer. Az időközben terrorcsoportként betiltott Muzulmán Testvériség vallási vezetőjének számító Abder-Rahmán el-Barr és a szervezet volt szóvivője, Mahmúd Gozlán sajtójelentések szerint a fővároshoz közeli el-Gízában bujdostak.

Montaszer a műveletet “sikertelen kísérletnek” nevezte, amelynek célja “a haza egész területén aktív hős forradalmárok tevékenységének megzavarása” volt. A belügyminisztérium szerint az iszlamisták ellen “terrorista sejt létrehozása” a vád.

Az állami televízió hétfő éjjel tette közzé a “biztonsági apparátus” egy közleményét, amely szerint a rendőrség meghiúsította a testvériség több “összeesküvését” is, amelyek célja a rezsimet jelképező célpontok elleni több támadás volt. A letartóztatottak számát nem közölték.

Murszi börtönkitörési perében összesen 107 halálraítélt papírjait küldték az egyiptomi főmuftihoz. Az elítélteket bűnösnek találták a több börtönt is érintő fegyveres akció során elkövetett emberölésekben, több rendőr elrablásában, valamint a fegyházak fegyverraktárainak kifosztásában is.

A vád szerint három nappal a Hoszni Mubarak rezsimjének véget vető forradalom kirobbanása után, 2011. január 28-án mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt.

A vádirat szerint a nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja is. Előbbi a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén.

Az áprilisi ítélethirdetés után nagy port vertek fel azok a palesztin jelentések, amelyek szerint a vádlottak listáján számos olyan ember is szerepel, akikkel már évekkel az eset előtt végzett az izraeli hadsereg, egy gyanúsított pedig 1996 óta izraeli börtönben ül.