hirdetés

A belorusz diktátor valamire készül. Fehéroroszország ugyanis lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét – jelentette be csütörtök este Aljakszandr Lukasenka Minszkben. A csalással hatalomra kerülő politikus az ellene tüntető tömeget végleg elakarja hallgattatni és ezen véres lépésnek ez a határzár az előszobája.  

 

A fehérorosz elnök – akit a RIA Novosztyi orosz hírügynökség idézett – úgy fogalmazott, hogy kénytelen kivonni az utcákról a katonákat, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, illetve keleten az Ukrajnával közös határszakaszt.
Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg politikusaiknak egy “forró” háború kirobbantását.
Fehéroroszországban folyamatosak a megmozdulások az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Aljakszandr Lukasenka államfő a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát, azonban valójában a világ egyik legnagyobb csalása történhetett.

Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket, több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Szergej Sojgu védelmi miniszterrel az élén orosz katonai delegáció érkezett szerdán Minszkbe. A hivatalos közlés szerint a látogatás célja a Fehéroroszország és Oroszország közötti kétoldalú katonai együttműködés kérdéseinek megvitatása. A két ország részvételével Breszt térségében hadgyakorlat folyt Szláv Testvériség – 2020 kódnéven.

A fehérorosz elnök Sojgut fogadva elmondta: arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy szállíttasson új fegyvereket Fehéroroszországnak. “Azt mondtam neki, hogy ha ellátogat hozzánk, megvizsgáljuk majd, hogyan és hol kell reálisan megerősítenünk a Szövetségi Államot. Nincs félnivalónk, készen állunk erre” – mondta.

Lukasenka a parlament tagjaival és az állami intézmények vezetőivel tartott találkozóján “agresszornak” nevezte az Egyesült Államokat és “szatellitáit” – ezek közül Lengyelországot, Litvániát, Csehországot és Ukrajnát nevezte meg név szerint -, és azt hangsúlyozta hogy a fehérorosz hatóságok megakadályozták az ország “megsemmisítésére” vonatkozó forgatókönyv megvalósítását.

Közben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) független szakértői missziót indít a feltételezett emberi jogi jogsértések és választási visszaélések kivizsgálására a fehérorosz elnökválasztással kapcsolatban.

A vizsgálatot tizenhét EBESZ-tagállam kezdeményezte (főleg észak- és kelet-európai országok), miután szerintük a fehérorosz hatóságok elutasították a szervezet korábbi közvetítői ajánlatát a kormány és ellenzéke között. Hozzátették, hogy “a fehérorosz hatóságok válasza az volt, hogy következetesen üldözni kezdték azokat, akik készek lettek volna a párbeszédre, és folytatta a békés tüntetők erőszakos elnyomását”.

Az Európai Parlament csütörtökön fogadta el a határozatot a fehéroroszországi helyzetről: az uniós képviselők elítélték a fehérorosz hatóságokat, és támogatásukról biztosították az ellenzéket, valamint szankciók bevezetését sürgették Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, állami erőszakszervezetével, illetve a fehérorosz hatóságoknak támogatást nyújtó Oroszországgal szemben.

Lukasenka tegnap mítosznak nevezte azt a narratívát, miszerint Fehéroroszországban spontán önszerveződés eredményeként forradalmi helyzet jött létre. Mint mondta, a jelenség nem új, és emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években hasonló események zajlottak le az országban. Az állította, hogy a mostani eseményeket egy évtizeddel ezelőtt, külföldön kezdték el előkészíteni, elsősorban az amerikaiak.

( N.A )