hirdetés

A román igazságügyi minisztérium hosszú huzavona után a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a zajos politikai és szakmai vitát kiváltó amnesztiatörvény nyomán hányan szabadultak a börtönökből büntetésük letöltése előtt, és milyen ítélettel kerültek rács mögé. Kiderül, hogy 2017. október 19. és 2019. március 15. között 16 217 elítélt került szabadlábra.

 

Romániában szabadon engedtek 2088 gyilkosságért elítélt személyt, 5928 rablásért, lopásért, 762 erőszakért, 243 emberkereskedelemért elítélt személyt.

Azonban közel ezren már vissza is kerültek a börtönökbe, újabb bűntettek miatt.

A büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezete már a törvény hatályba lépésekor borítékolta, hogy a szabadlábra helyezettek háromnegyede hamar visszatér majd kényszerlakhelyére.

Az ellenzéki politikusoknak nem volt kétségük afelől 2017-ben, hogy a szociáldemokrata többségű kormány által átpréselt amnesztiatörvény (hivatalosan: büntetés-végrehajtási jogorvoslat) fő célja, hogy a kormánypárt kiszabadítsa fehérgallérosait, a pártérdekek kiszolgálóinak egy részét a börtönökből. Olyanokat, akiket kenőpénz adása, elfogadása, okmányhamisítás, hatalommal való visszaélés miatt, szervezett bűnözésért ítéltek el jogerősen. Más kérdés, hogy a „csomagolást” túlméretezték, és gyilkosok, rablók ezrei mellett hónapok alatt rázúdítottak a társadalomra drogcsempészeket és -dílereket, kiskorúakat megrontókat és gyermekpornográfiáért elítéltek tucatjait.

Aki kimarad a 2017-es amnesztiatörvényből, annak még mindig ott a könyvírás a négy szűk fal között. A törvény szerint ugyanis minden megírt könyv, tudományos értékű tanulmány 30 nappal csökkenti a rács mögött töltendő napok számát. A tapasztalatok szerint azonban ritkán ragad tollat a gyilkosok, rablók keménymagja, inkább a politikusok, multimilliomosok élnek ezzel a kiskapuval.