hirdetés

A koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a Szerbiával folytatott párbeszéd felfüggesztését helyezte kilátásba, amennyiben nem bocsátják azonnal és feltétel nélkül szabadon Ramush Haradinaj volt kormányfőt, akit január elején szerb elfogatóparancs alapján vettek őrizetbe a francia hatóságok.

images (18)A képviselők egyszerű többségével elfogadott határozatban azt követelik, hogy Haradinaj szabadon bocsátását a kormány a legfőbb feladatának tekintse, az Európai Unió pedig szólítsa fel Szerbiát arra, hogy vonjon vissza minden koszovói állampolgár ellen kiadott elfogatóparancsot és vádat.
A határozatot az ellenzéki Szövetség Koszovó jövőjéért nevű párt kezdeményezte, amelynek elnöke maga Haradinaj. Belgrád háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki az 1998-1999-es szerb-koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A hágai Nemzetközi Törvényszék két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól, ám Szerbia azt állítja, most új bizonyítékok kerültek elő, amelyek egy korábban nem vizsgált időszakra vonatkoznak. Az illetékes francia bíróság március 2-án elhalasztotta a döntést arról, hogy kiadják-e a volt koszovói kormányfőt Szerbiának. Ügyének tárgyalását április 6-án folytatják az északnyugat-franciaországi Colmar fellebbviteli bíróságán. Egy korábbi döntés szerint Haradinajnak addig bírósági felügyelet mellett Franciaországban kell maradnia. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint Ramush Haradinaj szabadon bocsátásának ügye csupán ürügyként szolgál Koszovó számára, hogy megszakítsa a Szerbiával folytatott párbeszédet. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni. 2013-ban uniós nyomásra, Brüsszel közvetítésével párbeszéd kezdődött a két fél között, amely azóta is tart, ám látványos eredményt mindeddig nem hozott.

(MTI)