Törökország választott. A nagy kérdés 20 év után marad-e Erdogan vagy az ellenzék kerül hatalomra ? Nos így talán érthető, hogy a vártánál sokkal gyorsabban feloldották az eredmények közlésének tilalmát és már szivárognak a részeredmények. Az állami hírügynökség szerint Erdogan vezet, a nyomában pedig ott lohol Kilicdaroglu ellenzéki jelölt. Más hírek és közvéleménykutatók kutatók szerint pedig pont fordítva áll az állás.

Helyi idő szerint délután 17 órakor (közép-európai idő szerint 16 órakor) bezártak a szavazóhelyiségek Törökországban a vasárnapi köztársaságielnök- és parlamenti választásokon. A voksolás a török híradások szerint rendbontások nélkül ért véget.

Az 1961 óta érvényben lévő választási törvény értelmében 18 óráig az összes sajtóorgánumban tilos magára a választásra, valamint annak eredményére vonatkozó mindennemű hír, találgatás és megjegyzés közzététele. Ez vonatkozik a részvételre is. A médiumok kizárólag a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) által kiadott információkat hozhatják nyilvánosságra. Az YSK a médiát érintő korlátozásokat azonban több órával a kijelölt időpont előtt feloldotta:

A Guardian híradása szerint az YSK a vártnál jóval korábban, magyar idő szerint 18 óra körül nyilvánosságra is kerületek az első eredmények.

Az török állami hírügynökség szerint az első kisebb vidéki településekről beérkezett részleges eredmények alapján Erdogan jelentősen vezetett.

Az állami hírügynökség szerint a szavazatok 44 százalékának összesítése után azonban szűkült a különbség, jelenleg Erdogán 52,4 százalékon, Kilicdaroglu 41,7 százalékon, a nacionalista Ogan pedig 5,4 százalékon áll.

A BBC szerint viszont az ellenzékhez közel álló Anka, magánhírügynökség más állásról tud, ott az ellenzéki jelölt vezet 47-46-ra Erdogannal szemben.

Az államfőválasztáson a jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan fő riválisa Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke. Rajtuk kívül versenyben van még Sinan Ogan volt jobboldali parlamenti képviselő is, de az ő esélyei messze elmaradnak vetélytársaiétól. Erdogannak csütörtökig volt egy harmadik kihívója is, Muharrem Ince, de ő visszalépett, egyébként szintén alacsony támogatottsággal bírt.

Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége, míg Ogant az Atya Szövetsége támogatja.

Amennyiben a május 14-i elnökválasztáson egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát plusz egy voksot, akkor két héttel később, május 28-án második fordulót is tartanak. A parlamenti választás egyfordulós.

Erdogan vasárnap napközben egy isztambuli iskolában adta le voksát. A szavazóhelyiségben nyilatkozva azt mondta: a török demokrácia erejének demonstrálása szempontjából nagyon fontos, hogy minden választópolgár leadja a szavazatát.

Kilicdaroglu egy ankarai iskolában voksolt. Távozóban az épület kapujánál felszólalva kijelentette: “mindannyian nagyon hiányoltuk a demokráciát, hogy együtt legyünk, hogy átöleljük egymást. Ezután – meglátjátok – eljő a tavasz”.

Törökországnak az állami statisztikai hivatal legfrissebb, 2023 februárjában közölt adatai szerint csaknem 85,3 millió lakosa van.A török hatóságok összesen 64 113 941 választópolgárt vettek nyilvántartásba, 60 697 843-at belföldön, 3 416 098-at pedig külföldön.

A külföldön élő törökök április 27. és május 9. között szavazhattak Törökország diplomáciai külképviseletein, de a török vámkapuknál, tehát a nemzetközi repülőtereken és az ország határállomásain május 14-én 17 óráig még ők is voksolhattak. Május 9-ig 1 817 010 külföldi török élt választójogával, a részvételi arányuk 53,19 százalékos volt. Az ő szavazócéduláikat a közelmúltban Ankarába szállították. Ezeket a borítékokat szintén a 17 órás urnazárást követően bontják ki.