hirdetés

A Brüsszel ellenes háborút elbuktuk. Csúnyán. A magyar kormány keménykedésének, pökhendi viselkedésének az eredménye: nemhogy jövő év első negyedévében nem jönnek az Uniós pénzek, hanem örülhetünk annak is, ha majd év közepére megkapjuk. A háborúk alapvetése egyébként ha már ilyen nagy harcosok vagyunk kellet volna tudnia: az a pénz, semmi más. Nos Magyarországnak ez nem nagyon van már, illetve van a NER lovagoknál, ők ezt biztos nem adják vissza és kérni se tudunk nagyon kitől. Sajnos mindennek a nagy arcoskodásnak azonban a kisemberek isszák meg a levét a politikusaink a milliós fizetésükből mindenre telik, így ők könnyedén kommentelgetnek, könnyedén okoskodnak, itt lenne az ideje a népért is tenni valamit lassan.

 

Az unió hétéves költségvetéséből Magyarországnak járó pénzek egy részét, három operatív program – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési – 65 százalékának befagyasztását ajánlja az Európai Bizottság a tagországoknak, közölte a bizottság a biztosi kollégium ülése után szerdán.

Ez körülbelül háromezer milliárd forint, az összes nekünk járó uniós pénz harmada. Jóváhagyták viszont Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a Helyreállítási Alap pénzeihez.

A bizottság szerint Magyarország nem hajtotta végre olyan mértékben a megígért reformokat, hogy ne legyen további veszélye a korrupciónak az unió költségvetésére nézve, ugyanakkor tett fontos lépéseket az ügyben.

Régi konfliktus lép ezzel új szintre az Európai Unión belül, de azt, hogy ez fog történni, kevesen várták. Érdemes újra feleleveníteni, hogy pontosan miről van szó. Magyarország három ügyben vitázik az Európai Unióval, mindháromban előrelépés volt ma.

Az egyik a hétéves költségvetés pénzeinek elköltése. Ehhez arra van szükség, hogy aláírjunk az Európai Unióval egy partnerségi megállapodást. Ezzel nagyjából időben vagyunk, bár sok tagország már megtette.

A második ügy a fent említett kohéziós, azaz felzárkóztatási pénzek egy részének felfüggesztése. Ez a kondicionalitási vagy jogállami mechanizmus része, melyet két éve fogadtak el, és arra szolgál, hogy ha egy tagállam bizonyíthatóan megsérti az unió költségvetését azzal, hogy nem tartja be a jogállami normákat, el lehet venni tőle a támogatások egy részét. Ezen az eszközön régóta dolgozik az EU, főleg a nettó befizető országok, amelyek a számlát állják. Magyarországtól egyelőre nem véglegesen elvenni akarnak pénzeket, csak befagyasztani azokat, ameddig bizonyos követeléseket nem teljesítünk.

A harmadik ügy a Helyreállítási Alap pénzeiről szól. Ez a hétéves költségvetésen felüli gigantikus segélycsomag, amelyet a koronavírus hatásainak enyhítésére talált ki az Európai Unió. Ebből körülbelül 2400 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás járna Magyarországnak, valamint felvehetünk durván 3600 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt. Itt egyedül Magyarországgal nem egyezett még meg az EU, bár nem mi vagyunk az egyetlenek, akik nem kaptak belőle pénzt. Lengyelország helyzete kicsit hasonló, mint a mienk, bár ott legalább a programról sikerült megállapodni. A lengyelek viszont nem hajlandók eleget tenni azoknak a követeléseknek, amelyeket a bizottság a pénzkifizetés feltételeként támasztott. Itt nagyon fontos elem, hogy legalább a programot el kell fogadnia a bizottságnak az év végéig, különben elveszítjük a pénzt.

Sokáig úgy tűnt, legalábbis a magyar politikusok ezt szajkózták, hogy a bizottság kiengedi a jogállami mechanizmus alól Magyarországot, és bizonyos feltételekkel a Helyreállítási Alap pénzeit is megkapjuk. Ez változott meg a múlt héten, amikor a bizottság elnökének kabinetfőnöke egy háttérbeszélgetésen közölte: azt fogják javasolni, hogy Magyarország ne kapja csak úgy meg a pénzeket.

A döntés állítólag a magyar kormányt is meglepte, bár szerintünk nagyon is tudta az összes magyar politikus, hogy ez lesz.

Fontos kérdés, hogy mitől változott meg a Magyarországgal szembeni hozzáállás annyira, hogy ezeket a pénzeket végül befagyasszák. Leginkább három ok miatt:

Az egyik a magyar kormány folyamatos elszigetelődése az Európai Unióban. Arcoskodtunk, okoskodtunk és vétóztunk mindent még azt is amit nem kellett volna.

A másik az Európai Parlament szerepe, mely az utóbbi években sokkal határozottabban lép fel politikai szereplőként. A parlament hatalma az unióban elenyésző, de ebben az esetben van egy nagyon fontos fegyver a kezében: ki tudja rúgni a bizottságot, ha úgy látja, nem végzi rendesen el a dolgát. Márpedig a parlament nagy része most azt gondolja, hogy ha Magyarországnak odaadják a pénzeket, akkor a bizottság nem látja el megfelelően a feladatát. Erről itt és itt olvashat. A parlament fenyegetése azért annyira hatásos, mert Ursula von der Leyen bizottsága az eddigi legkisebb felhatalmazással megválasztott az unió története során, összesen 9 fős többséggel sikerült csak megválasztani az EP-ben. Ebből eredően viszonylag könnyű lenne olyan többséget szerezni, mely ezt a bizottságot megbuktatná. A bizottságnak ezért azt kell mutatnia a parlament felé, hogy nem engedi el Magyarország nyakát, komolyan veszi a jogállami és korrupciós kockázatokat.

A harmadik indok a tagállamokon belüli hangulat megváltozása. A nyár végén kevesen fogadtak volna arra, hogy a tagállamoknak lesz étvágya megbüntetni a magyar kormányt. Ez nagyon súlyos döntés, szinte példa nélküli az unió történetében, hiszen itt egyenlő fontosságú szereplők mondják ki egy társukról, hogy nem érdemli meg a pénzüket. Több oka van annak, hogy ez megváltozott: részben az, hogy most kevésbé tűnik fenyegetőnek az energiaválság, mint a háború elején. Nagyon úgy tűnik, hogy Európai kibírja ezt a telet. A második ok, hogy Magyarország túljátszotta a lapjait azzal, hogy vétóval fenyegetett egy sor olyan ügyben, amelyekben szinte biztos, hogy a vétó mögött hatalompolitikai megfontolások állnak, nem elvi ellenállás. A harmadik pedig Magyarország oroszbarátsága. Nincs még egy olyan tagország, amelyik ennyire nyíltan gáncsolná Ukrajnát és támogatná Ororszországot ebben a konfliktusban. Ez Magyarország több partnerét is meggyőzte arról, hogy keményebben kell fellépni az Orbán-kormánnyal szemben. Annyira, hogy ez esetben bőven lehet, hogy még Lengyelország és Olaszország is ellenünk szavaz majd.

Mi jön ezután?

A bizottság döntése egyrészt iránymutatás a tagállamoknak, másrészt azt jelenti, hogy a tagállamokban van hajlandóság befagyasztani a magyar pénzeket, hiszen enélkül a bizottság se merne ilyen lépést ajánlani.

A pénzek akkor lesznek valóban befagyasztva, ha ezt az Európai Tanács, vagyis a tagállamok képviselői is megszavazzák. Az ügyben a tagországok pénzügyminiszterei fognak szavazni az Ecofinben, a pénzügyminiszterek tanácsában. Az Ecofinnek egyetlen rendes ülése lesz még az idén, december 6-án, de egyelőre nem biztos, hogy valóban akkor szavaznak majd. Ez az egy hét ugyanis kevés a tagállamoknak arra, hogy átgondolják a pontos lépéseket, ezért lehet, hogy egy rendkívüli Ecofin-ülést is rendeznek majd, valószínűleg december 12-én.

A magyarországgal szembeni hangulatot mutatja az is, hogy a mostani menetrend szerint egy ülésen szavazhatnak majd a globális minimumadóról, az Ukrajnának szánt támogatásról, valamint a két magyar ügyről. Pletykák szerint a cseh elnökség előbb szavaztatna a két olyan ügyről, amelyekben Magyarország eddig vétózott, hogy a kormány a pénzek elrendezése után már ne tudjon kibújni a beleegyezés alól. Ezzel a gyakorlatban egy visegrádi partnerország kényszerítené ki Magyarországtól az irányváltást.

A bizottság pedig a 17 helyett már 27 elvárást fogalmazott meg Magyarországgal szemben, három csoportban.

Az első az 17 eddigi vállalásunk végrehajtása. Ezek nagy részét a kormány teljesítette, három ügyben nem volt elég szerintük, amit tett.

A második csoport az igazságügyi reform, vagyis az Országos Bírósági Tanács és az Országos Bírói Hivatal viszonyának átalakítása, az előbbi erősítésével.

A harmadik az úgynevezett beruházások és reformok rész, mely megszokott a Helyreállítási Alapon belül, és itt az Európai Szemeszterben és az országspecifikus ajánlásokban tett reformokat kérnék számon. A sajtótájékoztatón elmondták, hogy ezek nagy részére Magyarország ígéretet tett a programon belül, hogy teljesíteni fogja őket.

A három csoportból az első kettő úgynevezett szupermérföldkő lenne, vagyis szó szerint teljesíteni kell mindent, ha pénzt akarunk kapni. A harmadik esetben pedig az elvárások túlnyomó többségét kell teljesítenünk. Itt érdekes jogi akrobatikát hajtottak végre Brüsszelben, mert hivatalosan a Helyreállítási Alap elbírálásának és a jogállami mechanizmusnak semmi köze sincs egymáshoz, mégis összevonták a két ügyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Magyarország teljesíti a Helyreállítási Alap megszerzéséhez szükséges elvárásokat, a jogállami mechanizmussal befagyasztott felzárkóztatási pénzekhez is hozzáférhet.