hirdetés

Elkezdődött a bosszú és a puccsisták üldözése Törökországban, ahol Erdoğan elnök lassan és egyre biztosabban építi ki egyszemélyes már-már diktatórikusnak tűnő hatalmát. A tisztogatások elkezdődtek, hisz már most 2745 bírót eltávolítottak tisztségéből, a török államtanács tíz tagjának a kezén is kattant a bilincs és egy alkotmánybíró is börtönbe került. Nem beszélve arról a több ezer katonáról, akiket már korábban letartóztattak. Úgy tűnik, többségüket halálra ítélhetik és a bosszúhadjáratban Erdoğan most az ellenlábasaival is elbánhat. Bár Angela Merkel felszólította a török politikust, hogy a jogállamiság keretein belül kell felelősségre vonni a puccsistákat.

puccs3

Az NTV hírtelevízió szerint a bírákat Törökország egyik legmagasabb szintű igazságügyi hatósága, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) menesztette. Az Anadolu szerint egyidejűleg a HSYK öt tagjának is távoznia kellett. Az indoklás szerint a felmentett bírák ellen vizsgálat indult.

Az Anadolu úgy tudja: az államtanács tíz őrizetbe vett tagját azzal vádolják, hogy támogatták a puccskísérletet. Egyelőre nem világos, hogy a hatóságok ügyészeket vagy bírákat vettek-e őrizetbe. A török parlament nemrég szavazott meg egy vitatott törvénytervezetet, amelynek értelmében az államtanács és a semmítőszék tagjainak számát csökkentik. Az új szabályozás bírálói attól tartanak, hogy a bíróságok tagjait kormányhű ügyészekkel és bírákkal váltják fel. A törvény hatályba lépéséhez azonban szükséges, hogy azt még közzétegyék a török hivatalos közlönyben.

Ankara szerint a puccskísérlet mögött egy, a hadseregben is kiépült „párhuzamos struktúra” húzódik meg. A török kormány Fethullah Gülent, az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot hibáztatja a puccskísérletért, aki azonban élesen elítélte azt, és a leghatározottabban cáfolta, hogy bármilyen köze lenne hozzá. A török elnök, Recip Tayyip Erdoğan már hosszú ideje azzal gyanúsítja Gülent, hogy a – hivatalosan világi – kormány megdöntésére készül egy, a hivatalossal párhuzamos igazságügyi, katonai, oktatási, és sajtóstruktúra kiépítésével.

Az Anadolu a nap folyamán jelentette: a hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki a közigazgatási bíróság 48 és a török fellebbviteli bíróság 140 tagja ellen. A török rendőrség mintegy 100 katonát vett őrizetbe az ország délkeleti részében lévő Diyarbakir légi támaszponton a nap folyamán. A bázis tavaly óta az egyik fő központja a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezet ellen folytatott légi hadműveleteknek. Egy szemtanú arról számolt be, hogy szombaton egyetlen repülőgép sem szállt fel vagy le a támaszponton.

Értesülések szerint néhány őrizetbe vétel történt más katonai támaszpontokon is, a túlnyomórészt kurdok lakta délkeleti Sanliurfa, Hakkari és Bingol tartományokban.

Rendkívüli ülést tartottak a puccskísérlet során súlyos károkat szenvedett török parlamentben szombat délután Ankarában. Az ülés megnyitásakor a képviselők egyperces néma csönddel adóztak az éjszakai összecsapások áldozatai emlékének.

Az ülésterembe bevonuló Binali Yildirim török kormányfőt tapsviharral fogadták a képviselők. Az ülés végén a négy fő párt, az AKP, a CHP, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és a nacionalista Nemzeti Cselekvés Párt (MHP) közös közleményben ítélte el a puccskísérletet.

Az Egyesült Államok segítséget nyújt Ankarának a puccskísérlet nyomozásában, és fontolóra venné, ha a török hatóságok az államcsíny kitervelésével vádolt, amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását kérnék – közölte szombaton John Kerry amerikai külügyminiszter Luxemburgban. Kerry tudatta, hogy Ankara még nem kérte Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól, de Washington számít rá, hogy a kérdés még fel fog merülni. Hangsúlyozta, hogy a hitszónokot ért vádakat azonban „hiteles és szilárd” bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.

Az amerikai külügyminiszter emellett megismételte az Egyesült Államok korábban kinyilvánított álláspontját, miszerint kiáll Törökország demokratikusan megválasztott vezetése mellett. Emellett reményét fejezte ki, hogy a puccsisták felelősségre vonása alkotmányos kereteken belül fog történni.

A francia külügyminiszter szerint a török nép érettségéről és bátorságáról tett tanúbizonyságot, amikor az intézményei tiszteletben tartása mellett szállt síkra. Franciaország reméli, hogy a török demokrácia megerősödik az alkotmányos és demokratikus rendje elleni puccskísérlet után – szögezte le Jean-Marc Ayrault.

Angela Merkel német kancellár a legélesebben elítélte a puccskísérletet: A nép joga volt és marad, hogy szabad választásokon eldöntse, ki kormányozzon. Mindamellett felszólította Erdoğant, hogy a puccsistákkal a „jogállam szabályainak megfelelően” bánjon.