hirdetés

Magyarországon a helyzet egyre rosszabb. Az alkotmányosság területén, az igazságszolgáltatás függetlensége is veszélyben van, akár a demokrácia vagy a szólásszabadság, és a civilszervezeteket sújtó intézkedések. A korrupcióellenes intézkedések is elhanyagolhatóak, sőt. Nos, az Európai Parlament listája igen hosszú, és súlyos gondokat fogalmaz meg, amit most górcső alá vesz az Unió, és akár kezdeményezhetik Magyarország EU-s jogainak a korlátozását, végső esetben pedig akár a kizárását is.

juncker

Elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldal állásfoglalási javaslatát a magyarországi helyzetről, ám a végső szövegből kikerült az a szakasz, hogy az EP kezdeményezze a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak szóló, indoklással ellátott javaslat elkészítését az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítására Magyarországgal szemben.

Az EP 327 igen és 293 ellenszavazat mellett fogadta el azt a határozatot, amely alapján a parlament ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy léptesse életbe a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keretrendszer első szakaszában foglaltakat. A határozat felszólította a bizottságot arra is, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható vizsgálatát, ideértve több intézkedés együttes hatását, valamint értékelje, hogy rendszerszinten veszélybe kerülhetnek-e Magyarországon az említett értékek.

Az állásfoglalás bírálja a bizottságnak december 2-án, az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzott értékelését, amely megközelítés az EP szerint „elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”.

A képviselők szerint nagymértékben, rendszerszinten romlott a helyzet a jogállamiság és az alapvető jogok terén Magyarországon.

Az állásfoglalás szerint ez többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a tudományos élet szabadságát, a migránsok, a menedékkérők és a menekültek emberi jogait, a civilszervezetek tevékenységének korlátozását és akadályozását, a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösség – jogait, az alkotmányos rendszer működését az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége terén, valamint a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó vád tekintetében nyilvánul meg.

Az Európai Parlament határozatában kifogásokat fogalmazott meg az utóbbi hónapokban a szerinte gyorsan meghozott intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek a dokumentum szerint rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket.

A parlament aggodalmának ad hangot az úgynevezett non-refoulement elvének magyarországi tiszteletben tartásával kapcsolatban. Ez a nemzetközi jog egyik alapelve, amely szerint senkit sem szabad visszaküldeni oda, ahol élete, testi épsége veszélyben van, vagy üldöztetés áldozatává válhat.

Az EP-t nyugtalanítja a menedékkérők egyre gyakoribb fogva tartása és az „idegengyűlölő retorika”, amely – különösen a kormány által irányított kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén – az EP szerint a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz köti, ezáltal még problematikusabbá téve beilleszkedésüket. Az EP azt szorgalmazza, hogy a kormány térjen vissza a rendes eljárásokhoz, és vonja vissza a tömeges bevándorlás miatt kihirdetett válsághelyzetben hozott rendkívüli intézkedéseket.

Az Európai Bizottság fellépésének hiányában hasonló jelenségek más tagállamokban is megjelenhetnek – teszi hozzá a parlament állásfoglalása.

A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közleményben reagált az Európai Parlament állásfoglalására. Úgy vélik: a határozat bosszú és nyílt támadás a kötelező menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen.

A képviselőcsoport szerint összehangolt kampány folyik Magyarország ellen: az Európai Bizottság befogadta azt az európai polgári kezdeményezést, amely megindítaná a hetes cikk szerinti eljárást, és több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított. A politikusok szerint e mögött valójában Magyarország bevándorláspolitikájának elutasítása áll.

A képviselőcsoport közleményében hangsúlyozza, hogy Magyarország ennek ellenére ellenzi a kötelező kvótát, mert „a hatályos uniós szerződések alapján jogtalan; nem csökkenti, hanem fokozza a bevándorlást; és veszélyes, hiszen növeli a terrorveszélyt, a bűnözést, illetve veszélyezteti a kulturális identitásunkat”.

Ujhelyi István MSZP-s politikus közleményben tudatta: tartózkodott, nem támogatta az állásfoglalást.

Semmilyen olyan javaslatot nem tudok támogatni, amely Orbán Viktor bűnei miatt egész Magyarországot bünteti – fogalmazott közleményében a politikus. Véleménye szerint mélyreható megoldás többek között az lehet, ha az Európai Bizottság érdemi mechanizmussal veszi elejét annak, hogy uniós forrásokból építsék tovább az orbáni állampárt rendszerét. Ujhelyi kijelentette, hogy nem fog megszavazni olyan javaslatot, amely a hetes cikk alkalmazását szorgalmazza, vagy amely megnyithatja az utat az embereket is érdemben sújtó szankciók előtt.

A szintén szocialista Szanyi Tibor úgy fogalmazott: a szigorú vizsgálatot kezdeményező indítvány megkapta a szükséges többséget, így az „európai káposzta” nincs már többé a „magyar kecskére” bízva.

Niedermüller Péter, a Demokratikis Koalíció (DK) alelnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy az európai többség egyre inkább felismeri, hogy az Orbán-kormány nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára veszélyt jelent.Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az állásfoglalás nem Magyarország, hanem az Orbán-kormány ellen irányul. A képviselő hangsúlyozza, hogy támogatja a mélyreható nyomonkövetési eljárását és szorgalmazza az összes vizsgálatot Magyarországon az uniós források átlátható és megfelelő felhasználását illetően.