Meglepetés Tajvanon. A legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) jelöltje lett a tajvani elnökválasztás befutója, az 59 éves Csaj Ing-ven elsöprő győzelmet aratott a hongkongi sajtó által máris történelminek nevezett választáson.

Csaknem 6 millió szavazat megszámlálása után Csaj 3 millió 200 ezer vokssal vezetett fő riválisa, a Kuomintang párti Eric Csuval szemben. A harmadik jelölt az Első a Nép Párttól, James Szung akkor megközelítően 930 ezer szavazatot gyűjtött. A 23 milliós Tajvanon több mint 18 millió választópolgár van. Csaj immár másodszor indult a posztért, de 2012-ben alulmaradt riválisa, a Kuomintang párti Ma Jing-csiuval szemben.

A helyszíni jelentések szerint a DPP tábora örömünnepként, tombolva fogadta a hírt, míg a Kuomintangnál szomorú csendben, helyenként sírva vették tudomásul a végleges eredményt kifejező számok jelentését. Eric Csu elnézést kért a választóktól, amiért csalódást okozott, és azt is elismerte, hogy először a sziget történelmében elvesztették parlamenti többségüket. A DPP jelöltjei a „zöld tábor” bázisának nagy részét jelentő déli területeken minden helyet elvittek, de északon is fölényt mutatnak.

Megfigyelők szerint Csaj Ing-ven sikere elsősorban az eddig nyolc éven át kormányzó Kuomintang-kormány korábbi gyenge teljesítményének, nem túl eredményes gazdaságirányításának kritikája.

Emlékeztetnek arra is, hogy a tajvani nemzeti identitás szószólójaként, a szuverenitás követelőjeként ismert 29 esztendős pártnak a dinamizmusa, progresszivitása révén nagy a népszerűsége a fiatalok körében. A mostani választáson csaknem 1,3 millió volt az új szavazók száma.

Az, hogy a többség a Peking-barátként jellemzett Kuomintang helyett a hagyományosan függetlenség párti DPP jelöltjére, illetve jelöltjeire adta le voksát, minden bizonnyal hatással lesz a Tajvan és a szigetet Kína elválaszthatatlan részének tekintő kínai szárazföld diplomáciai, kereskedelmi és civil kapcsolataira.

Megfigyelők arra számítanak, hogy Peking kivár, megvárja, mit mond Csaj január 20-i beiktatásán, és az elmúlt években tapasztalt közeledés után milyen kétoldalú kapcsolatokat érintő lépéseket kíván tenni. Mindazonáltal úgy vélik, hogy mint ígérte, a jelenlegi status quo fenntartására fog törekedni és kerülni fogja a konfrontációt. Peking pedig ugyancsak óvatos politikával fog az új helyzetben az új vezetéshez viszonyulni.