hirdetés

Gőzerővel szigorítják és csökkentik a migránsok jogait. Így aligha lesz, aki megfelelne a menekült státusnak. Meghatározta most a magyar kormány a biztonságosnak nyilvánított országok listáját, ezek közt szerepelnek a nyugat-balkáni országok is, ahonnan Magyarországra a legtöbb menekült érkezik. Bár úgy véljük egy menekültnél az az ország számít, ahol élt, ahonnan kénytelen volt menekülni nem pedig ahol átutazott. Eközben a Kúria is szigorított a menekültek ügyében ugyanis, aki hamis adatokat ad meg annak a menekült kérelmét és ügyét automatikusan megszüntetik.

meneköltek dehir

A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent kormányrendelet alapján, a menedékjogról szóló törvény szerinti biztonságos származási országnak és biztonságos harmadik országnak minősülnek az EU tagállamai és tagjelölt államai Törökország kivételével, vagyis Albánia, Macedónia, Montenegró és Szerbia. Ugyancsak biztonságosnak minősülnek az Amerikai Egyesült Államok halálbüntetést nem alkalmazó tagállamai, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, továbbá Svájc, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.

A biztonságosnak minősített származási országból érkező menekült a menedékkérő eljárás során bizonyíthatja, hogy az ő egyéni esetében a származási országa nem felel meg a biztonságos származási országokra meghatározott feltételeknek, vagy ha Magyarországra valamelyik biztonságos harmadik ország területén keresztül érkezett, akkor azt, hogy ott nem volt lehetősége hatékony védelemre.

 

Idegenrendészeti ügyben pedig a Kúria szigorított. Ha egy legális bevándorló a tartózkodási jogosultság igénylésekor hamis adatot közöl, a bíróságnak a kérelmet el kell utasítania. Közleményükben azt írták: a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője észlelve, hogy a kollégium ítélkező tanácsai eltérő gyakorlatot folytatnak a harmadik ország állampolgárai beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek értelmezése során, jogegységi eljárást kezdeményezett. A vizsgált eljárás a harmadik országból jogszerűen érkezőkkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozott, a kollégium jogegységi határozatot hozott.

 

Az eljárás azokra vonatkozik, akik Magyarországra úgynevezett harmadik országból, hatóság által megfelelően tájékoztatva, legálisan, a magyar jogszabályokat magukra nézve kötelezőként elismerve, az önkéntes jogkövetés hallgatólagos ígéretével, az itt tartózkodás, beilleszkedés céljával lépnek be. Ha a tartózkodási jogosultság megszerzése, meghosszabbítása iránti eljárásban valaki hamis adatot, valótlan tényt közöl, annak objektív jogkövetkezményeit viselnie kell – olvasható.

Az eltérő jogértelmezés az idegenrendészeti eljárásban a kérelmező által történő adatközlés tudatállapotának megítéléséből fakadt. A kérelmező olyan, a családi állapotára, élethelyzetére, jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat közöl, amelyek alapján a hatóság dönt a tartózkodási engedély megadásáról vagy meghosszabbításáról. A hamis adatok, tények közlése a jogszabály értelmében az engedély megtagadását vagy visszavonását vonja maga után.

Az egyik értelmezés szerint vizsgálni kell, a kérelmező tudatában volt-e, hogy hamis adatot közöl, illetve tudnia kellett-e az adat valótlan voltát. A közigazgatási eljárásban ugyanis – ellenkező bizonyításáig – az ügyfél részvételét az eljárásban jóhiszeműnek kell tekinteni.

A szigorúbb álláspont szerint a jogalkotó objektív felelősségi alapon rendelkezett a hamis adatok és tények közlése esetén a szankció bevezetéséről. Ebben az esetben az eljáró hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a hamis adat közlése objektív felelősséget alapoz meg, így a hatóságnak nem kell tovább vizsgálódnia.

A jogegységi tanács a döntésekor figyelembe vette az ilyen ügyek általános társadalmi, emberi természetét, azt, hogy a migráció egyidős az emberiséggel, a lakóhely-változtatás igénye éppen a megélhetés biztosítása okán a leggyakoribb – fogalmaztak. A külföldinek azonban – ha a beilleszkedés céljával érkezik – minden időben számolnia kellett a célország befogadási hajlamát kifejező jogszabályi előírásokkal. Ezek – az ország szuverenitását szem előtt tartva – kifejezik a többségi társadalom védelmét éppúgy, mint a külföldiek iránti toleranciát – tartalmazza a Kúria közleménye.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény figyelembe vette azt az európai irányelvet, amelynek célja a csalások visszaszorítása és a befogadó ország védelme volt, valamint értékelte az Európai Bíróságnak a témával kapcsolatos úgynevezett McCarty-ítéletét is.

A jogegységi tanács figyelembe vette azt is, hogy az idegenrendészeti eljárásban az adatok hamis voltának feltárásával kapcsolatos tudatállapot megismerése szinte lehetetlen feladat elé állítja az eljáró szerveket. Továbbá azt is, hogy az eljárásra vonatkozó törvény – a közigazgatási eljárásokról és szolgáltatásokról szóló törvénnyel szemben – önállóan szabályoz eljárási kérdéseket, ezért az értelmezés során a közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések másodlagos jellegűek.

Tárgyalja a jogegységi határozat a kérelmező jövedelmével kapcsolatos adatok tisztázásának nehézségeit és körülményeit is. Azt a tényt, hogy az adatközlő és munkáltatója az adatok tekintetében érdekellentétben állnak egymással.