Németországban korábban kötelező volt a katonai szolgálat, de ezt 2011-ben felfüggesztették az önkéntes rendszer javára. Az önkéntes rendszer célja a fegyveres erők korszerűsítése és professzionalizálása, motivált fiatalok vonzása és magas színvonalú kiképzésben való részvételük elősegítése. A német fegyveres erők nehézségekkel küzdenek a szükséges újonclétszám elérésében, ami kihat a védelmi képességre és a NATO-szabványoknak való megfelelésre.

A globális és regionális fenyegetések, beleértve az Oroszországgal fennálló feszültségeket és a kortárs biztonsági kihívásokat, jól képzett és elegendő létszámú katonaságot igényelnek. Boris Pistorius, Németország védelmi minisztere hangsúlyozza, hogy önkéntes modellel kívánnak kezdeni a fiatalok bevonzására, azzal a céllal, hogy megduplázzák a Bundeswehr hadsereg tartalékait, válaszul Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójára.

Pistorius azonban hozzátette, hogy Berlin nem habozna visszatérni a kötelező sorkatonai szolgálathoz (azaz, az éves katonai bevonuláshoz), ha a hadseregnek lenne szabad kiképzési kapacitása. Azt mondta, hogy ezt a lehetőséget belefoglalja a nyári szünet után a parlamentnek benyújtandó törvénytervezetbe.

„A célom az, hogy a törvény két szabályozást tartalmazzon” – mondta az ARD német televíziónak, utalva egy önkéntes és egy kötelező opcióra. Az utóbbit, tette hozzá, akkor kell majd életbe léptetni, ha a létszám nem elegendő. Ez a tartalék lehetőség, amely elkerülné egy új jogalkotási folyamat elindítását, hangsúlyozza a nemzetbiztonsági igényekre való gyors és rugalmas reagálás fontosságát.

A személyzet hiánya a legnagyobb kihívás, amellyel a német katonai tervezők szembesülnek, és komoly akadályt jelent a NATO-kötelezettségek teljesítésében és a nemzetvédelemhez szükséges képességek biztosításában. A védelmi tisztviselők kifejtették, hogy a német hadseregnek a következő 10 évben mintegy 80 000 hivatásos katonával kell bővítenie az állományát, és az aktív tartalékosok számát a jelenlegi mintegy 60 000-ről az évtized végére 200 000-re kell növelnie. Boris Pistorius védelmi miniszter nyilatkozatai világos betekintést nyújtanak azokba a problémákba, amelyekkel Németország a szigorú adatvédelmi szabályozások kontextusában az aktív tartalékosok toborzása és megtartása terén szembesül.

2011-ig a fiatal németeknek katonai vagy alternatív polgári szolgálatot kellett teljesíteniük, és a sok korábbi újonccal való kapcsolat elvesztése megnehezítette a tartalékosok mozgósítását. A probléma megoldása érdekében Pistorius az ARD-nek elmondta, hogy Németország újjáépíti tartalékos bázisát, és intézkedéseket kezdeményezett a toborzás javítására. Pistorius hangsúlyozta, hogy támadás esetén Németország nem tudná behívni a tartalékosokat, mivel nem rendelkezik a szükséges információkkal, például a nevükkel és címükkel. Elmagyarázta, hogy Németország újjáépíti tartalékos bázisát, azzal kezdve, hogy a 18. életévüket betöltő fiatalokat arra kérik, hogy töltsenek ki egy kérdőívet arról, hogy hajlandóak-e önkéntes katonai kiképzésen részt venni, majd ezt követően a tartalékban maradni. A program kezdetben évi 5000 embert fogadna.

A Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) magas rangú képviselői határozottan bírálják Boris Pistorius védelmi miniszter tervét. Azt állítják, hogy Németországnak azonnali kötelező sorkatonai szolgálatra van szüksége az Európa előtt álló biztonsági kihívások kezelése érdekében.

Pistorius azonban rámutatott, hogy a német hadseregnek jelenleg nincs elegendő laktanyája és személyzete ahhoz, hogy évente több százezer fiatal újoncot képezzen ki. Pistorius ragaszkodott a Svédország által inspirált önkéntes modellhez, megerősítve, hogy Németország ezzel párhuzamosan fejleszti a kiképzési képességeit, és visszatér a sorkatonai szolgálathoz, amennyiben rendelkezésre áll kapacitás. Pistorius azt is hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr arra fog törekedni, hogy több hivatásos katonát vonzzon, hogy az aktív hadsereg létszámát a NATO céljaival összhangban 2035-re mintegy 183 000-ről mintegy 260 000-re növelje. A fizetések és egyéb juttatások vonzerejének növelése kulcsfontosságú intézkedés ebben a folyamatban.

- a szerk.