Egy férfit elítéltek a Korán elégetéséért Londonban – "Újra törvénybe foglalják az istenkáromlás elleni fellépést?"
Hamit Coskunt Korán egy példányának elégetéséért ítélték el, ami vitát váltott ki. Az 50 éves férfi egy február 13-i londoni tüntetésen azt mondta, hogy „az iszlám a terrorizmus vallása”.

A brit Telegraph napilap szerint a brit bíróságokat azzal vádolják, hogy felélesztették az istenkáromlásról szóló törvényt, miután egy Coskun elégetett egy Korán-példányt, és a közrend és a köznyugalom megzavarásáért ítélték el. Mindez egy február 13-i tüntetésen történt, amikor Hamit Coskun azt kiabálta, hogy „Az iszlám a terrorizmus vallása”. A férfi, akit egy járókelő támadott meg, megjelent a westminsteri bíróságon.
Hétfőn bűnösnek találták közrend elleni vétségben, tetteinek állítólagos oka pedig „részben egy vallási csoport tagjaival, nevezetesen az iszlám követőivel szembeni ellenségeskedés”. Robert Jenrick, az Egyesült Királyság árnyék-igazságügyi minisztere „hibásnak” nevezte a döntést, megjegyezve, hogy az „újraéleszt egy istenkáromlási törvényt, amelyet a parlament hatályon kívül helyezett”. Coskun reakciója az ítélet után Az Egyesült Királyságban 17 évvel ezelőtt eltörölték az istenkáromlásról szóló törvényeket.
Szakértő: „Ez egy törvényhozási vákuum”
Az ítélet kihirdetése után kiadott nyilatkozatában Coskun azt mondta, hogy a döntés „a szólásszabadság elleni támadás”, amely másokat is eltántorít attól, hogy éljenek demokratikus jogukkal, a tiltakozáshoz. „Aktivistaként továbbra is kampányolni fogok az iszlám fenyegetése ellen. A keresztény istenkáromlásról szóló törvényeket több mint 15 évvel ezelőtt hatályon kívül helyezték ebben az országban, és nem lehet helyes valakit iszlám elleni istenkáromlásért büntetőeljárás alá vonni. Vádat emeltek volna ellenem, ha felgyújtok egy Biblia-példányt a Westminster-apátság előtt? Kétlem” – mondta a férfi.
A Koronaügyészség (CPS) közölte, hogy a férfit nem a könyv elégetése miatt vádolják. A CPS azonban kijelentette, hogy a bűncselekményt az iszlámról tett kijelentései és az a tény valósította meg, hogy azokat nyilvánosan tette. A Koronaügyészség kezdetben az ateista Coskunt az „iszlám vallási intézmény” zaklatásával vádolta. A vádat azonban később módosították, miután a szólásszabadságért küzdő aktivisták foglalkoztak az ügyével, és azzal érveltek, hogy lényegében istenkáromlással vádolják.
A bíró nyilatkozatai
John McGarva kerületi bíró azt mondta, hogy a jelenlegi vádemelés nem „kísérlet az istenkáromlásról szóló törvény visszaállítására és kiterjesztésére”. Katy Thorne, Coskun ügyvédje azzal érvelt, hogy a módosított vádak istenkáromlási törvényeknek minősülnek: „Ez gyakorlatilag korlátozza a polgárok valláskritikához való jogát.” Azt mondta, hogy Coskun tetteit nem az iszlám követőivel szembeni ellenségeskedés, hanem maga a vallás motiválta. McGarva bíró azonban kijelentette, hogy nem fogadja el ezt az érvelést.
Coskunhoz fordulva a bíró azt mondta: „Ön úgy véli, hogy az iszlám egy olyan ideológia, amely erőszakra, pedofíliára és a nem hívők jogainak tiszteletlenségére ösztönzi követőit. Nem tesz különbséget a kettő között. Úgy vélem, hogy mély gyűlöletet érez az iszlám és követői iránt. Ez a törökországi tapasztalatain és családja tapasztalatain alapul.” Az ítélet szerint Coskun cselekedetei rendkívül provokatívak és gyűlöletből fakadóak voltak.
Coskunt 240 fontra büntették
A férfit egy járókelő támadta meg, és amikor a földre esett, megütötte. A férfi két és fél évvel ezelőtt hagyta el Törökországot, hogy elmeneküljön az üldöztetés elől. Recep Tayyip Erdoğan török elnök „iszlamista kormánya” ellen tiltakozott. A tüntetés során egy járókelő megtámadta Coskunt, és úgy tűnt, mintha egy pengével megvágná, majd rugdosni kezdte, miközben a földre esett.
Bár a férfi beismerte Coskun megtámadását, tagadta, hogy kést használt volna a támadás során. A férfit 2027-ben fogják bíróság elé állítani. A Coskun ügyét támogató National Secular Society és a Free Speech Union (FSU) bírálta az ítéletet. Az FSU szóvivője azt mondta: „Ez mélységesen kiábrándító. Mindenkinek joga kell, hogy legyen gyakorolni a békés tiltakozáshoz és a szólásszabadsághoz való jogát, függetlenül attól, hogy ez mennyire sértő vagy felkavaró lehet egyes emberek számára.” A szervezetek fellebbezést terveznek benyújtani az ítélet ellen, akár egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
2025.06.03 05:57:51