Yates 2018-ban pont a huszadik szakaszon bukta el a Girot az akkor Skyos Chris Froomal szemben, és pont a hegyekben, azaz itt a Sestriere-én. Így volt miért revansot vennie a britnek, aki az összetettben a harmadik helyen állt több mint egyperces hátránnyal. Bár a Visma kerekesein kívül senkinek nem jutott eszébe, hogy Yates történelmet fog írni. Pedig azt tette.

Szombaton a 108. olasz körverseny utolsó hegyi befutós szakasza, a Verres és Sestriere közötti 205 kilométeres táv és 4400 méter szintemelkedés leküzdése várt a mezőnyre. A rózsaszín trikót a 21 esztendős Del Toro viselte, megelőzve két korábbi Grand Tour-győztest: előnye 43 másodperc volt a 2019-es Giro bajnoka, az ecuadori Richard Carapaz és 1 perc 21 másodperc Yates előtt, aki 2018-ban a Vuelta a Espanán diadalmaskodott.

A szakasz első felében egy negyedik és egy második kategóriás emelkedőt másztak meg a kerékpárosok, majd jött a kiemelt kategóriás Colle delle Finestre, hogy aztán lejtmenet és egy harmadik kategóriás mászás végén a sestrierei célba tekerjenek.

Anno a Finestrén indította Chris Froome a legendás 2018-as, 80 kilométeres támadását, amellyel akkor megfordította az összetettet. Érdekesség, hogy a brit aznap éppen honfitársától, Simon Yatestől vette át a rózsaszín trikót, mögötte másodikként pedig Carapaz tekert be azon a szakaszon.

Az idei Girón a Finestre volt a legmagasabb emelkedő, azaz a Cima Coppi: 2178 méteres tengerszint feletti magasságon tekertek át a bringások. A meredek hajtűkanyarok sorát tartalmazó hegy további nehézségeit 18.5 kilométeres hossza mellett az adja, hogy az átlagmeredeksége 9.1 százalék, de akadnak 14 százalékos részei is, ráadásul az utolsó nyolc kilométerén murvás út vezet fel.

Kifejezetten nagy, 31 fős szökevénycsoport alakult ki és tekert el tíz percre, ebben a bolyban és a mezőnyben is a Finestrén indult meg a morzsolódás. Utóbbiban Carapaz már a hegy alján meglódult egyik csapattársa segítségével, egyedüliként a rózsaszín trikós tudott vele tartani. Kisvártatva Yates is utánuk ment az esélyesek csoportjából, és gyorsan utolérte, majd be is támadta kettősüket, innentől pedig sorra indították az akciókat. Az összetett negyedik helyén álló kanadai Derek Gee érte utol csoportjukat, miközben Yates ismét tempót váltott, és el is tudott távolodni.

A brit kerekes nagy tempóban tekert felfelé, és csaknem két perc előnyt dolgozott ki Del Toróval és Carapazzal szemben, azaz virtuálisan átvette a rózsaszín trikót. A csúcsig aztán 1:40-re csökkent a különbség, a lejtmenetben azonban Yates utolérte Vismás csapattársát, a belga Wout van Aertot, aki a 16 kilométertől kezdődő kilenc kilométeres sík szakaszon sokat segített neki. Pontosabban vezetett Yatesnek valami elképesztő tempóval. Közben Carapaz és Del Toro nem tudott dűlőre jutni egymással, hogy melyikük mennyit vezessen, emiatt nem mentek nagy tempót, később pedig gyakorlatilag letettek Yatesszel szembeni hátrányuk ledolgozásáról.

A brit fokozatosan távolodott tőlük, a Sestrierére vezető útvonal utolsó hat kilométerén már egyedül tekert a harmadik helyen.

A korábbi szökevények közül csak az ausztrál Chris Harpert és az olasz Alessandro Verrét nem tudta utolérni Yates, ami nem is volt baj, hisz a rózsaszín trikó volt a lényeg.

Ez volt a tervünk reggel a rajt előtt, hogy Yatesnek mennie kell egy hosszút. Én szerencsére ette voltam egy elmenés révén és a végén a síkszakaszon tudtam neki segíteni. Nem gondoltuk, hogy a vége ennyire egyszerű lesz-mondta Wout van Aert.

(Csákány Tibor)