Valóban nem félt a törököktől a Fradi. A kezdeti néhány pontatlan passz után egyre bátrabban kezdett támadni, Borbély Balázs két váratlan húzása pedig bejött. A védelem jobb oldalán Osváth Attila helyén Nagy Olivér kezdett, a jolly jokernek számító Kristoffer Zachariassen pedig támadóként indította a meccset – előbbi első veszélyes elfutása végén pontosan kanyarított középre, ahol a labdát a norvég légiós kíméletlenül befejelte a törökök kapujába.

Bár mindneki Mohamed Sallahról beszélt, a helyi lapok oldalakon át csakis az egyiptomi csatárral foglalkoztak, a zsúfolásig megtelt arénában mégis a magyar bajnoki ezüstérmes szerzett vezetést.

Borbély Balázs a középpályán ezúttal sem számíthatott a sérüléssel bajlódó Naby Keitára, de a két szűrő, Philippe Rommens és Corbu Máriusz fáradhatatlanul követte a labdát felhozó hazaiakat. Az ellenfél taktikája nem tűnt túlzottan bonyolultnak, a középpályáról rendre a két szél felé passzolták a labdát, a beívelésekből pedig megpróbálták kihasználni Paul Onuachu, a hatalmas termetű nigériai középcsatár magassági fölényét. A szünet előtti percekben Bambidele Yusuf kis híján megduplázta az FTC előnyét.

Ahogy arra számítani lehetett, a fordulás után a Trabzonspor alaposan felpörgette a ritmust. Fatih Tekke vezetőedző két friss labdarúgót is a pályára vezényelt, a pálya közepén próbált változtatni, de a hazaiak taktikája maradt, jobbról és balról is ívelgettek a ferencvárosi kapu elé. Tíz perc sem telt el a második félidőből, amikor a törökök stratégiája kis híján góllá érett, a két méternél is magasabb Paul Onuachu fejesét követően nagy mázlija volt a magyar ezüstérmesnek, a lécről visszapattanó labda Dibusz Dénes hátáról nem a kapuba, hanem a mezőnybe hullott. Sok Fradista itt leizzadt, de nekünk is lehet szerencsénk nem ?

Egyórányi játék után Borbély Balázs is változtatott, érkezett Gavriel Kanikovszki és Nagy Ádám, akiknek a labda megtartása volt a feladatuk, mert egyre többet birtokolta a labdát a Trabzonspor. Az utolsó húsz percnek mindenesetre egygólos előnnyel vághatott neki a Ferencváros, a legnagyobb kérdés az volt: a védelem vajon kibírja-e a rá nehezedő nyomást a végéig?

Csigalassúsággal teltek a percek, a két belső védő, Toon Raemaekers és Mariano Gómez különösen nagy munkát végzett hátul, az elöl kezdő támadók közül a hajrában már senki sem volt a pályán, a török védőkre egyedül a csereként beszálló Lisztes Krisztián maradt. Próbálta szűkíteni a területet az FTC, és a Trabzonspor játékosai ekkor már mintha némileg bele is törődtek volna a vereségbe, továbbra is többet birtokolták a labdát, nyomtak, de igazi átütőerő – Mohamed Sallahal – sem volt a játékukban. Fatih Tekke vezetőedző az oldalvonal mellől próbált életet lehelni csapatába, olykor kezeit imára fogva rimánkodott a játékosainak, de ezen a napon nem lehetett túljárni a ferencvárosiak eszén.

Sőt a végén miután Lisztest brutálisan fellökte az egyik ellenfél, még egy pirosra is begyűjtött Tranzbosport. A Fradi nem akármilyen győzelmet aratott Törökországban, de a visszavágó is nagyon nehéz lesz az Üllői úton.

( Csákány Áron )