A döntés értelmében a következő két évben Oroszország nem indíthat csapatot a világeseményeken, nem vonják fel az orosz zászlót, és nem szólalhat meg az orosz himnusz. Az önmagukat tisztázni tudó sportolók semleges színekben részt vehetnek a sportversenyeken. Mint ismert, az orosz doppingbotrány a 2014-es szocsi téli olimpia után robbant ki, amikor azzal vádolták az országot, hogy államilag támogatott és irányított keretek között juttatja jogosulatlan előnyhöz a sportolóit. Az elvégzett doppingvizsgálatok során a versenyzők mintáit kicserélték tiszta mintákra – minderre akkor derült fény, amikor a moszkvai doppinglabor vezetője, Grigori Rodcsenkov bevallotta a történteket. A jelenleg az Egyesült Államokban élő Rodcsenkov elárulta: manipulálták a doppingminták százait, mielőtt azok bekerültek a hivatalos nyilvántartásba, így védték meg a sportolókat a felismerhetőségtől, és így tudtak „tiszták” maradni a nemzetközi sportversenyek előtt. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) évek óta nyomoz, és elsőre négyéves eltiltást szeretett volna kiszabni Oroszországra. Az oroszok azonban fellebbeztek, így került az ügy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság elé, amely csütörtökön hirdetett ítéletet. : Mindez azt jelenti, hogy orosz zászló alatt nem indulhatnak csapatok és egyéni sportolók a világversenyeken, így a jövő nyárra halasztott tokiói olimpián, valamint a 2022-es pekingi téli olimpián és a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságon sem. Orosz zászlót sem vonnak fel, és az orosz himnuszt sem játsszák le. Azok az orosz sportolók, akik bizonyítani tudják, hogy nem álltak kapcsolatban a doppingszervezettel, semleges zászló alatt, semleges színekben részt vehetnek a világeseményeken. Az ítéletben az is szerepel, hogy Oroszország nem pályázhat nemzetközi sportesemény rendezésére a következő két évben. Nagy kérdés, hogy mi lesz a jövő nyárra halasztott labdarúgó-Európa-bajnoksággal, amelynek Szentpétervár az egyik házigazdája, Oroszország pedig már kijutott. Az egyelőre nem tisztázott, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság ítéletét meghozó háromfős panel miért redukálta Oroszország büntetését négy évről kettőre – a CAS ugyanis egyetértett a WADA érvelésével. A testületünk olyan büntetést szabott ki, amely tükrözi az eset súlyosságát, és biztosítja a sport integritásának fenntartását a doppinggal szemben. Az ítélet ugyanakkor nem annyira súlyos, mint amit a WADA követelt. Ezt azonban nem kell úgy értelmezni, mint az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) vagy az orosz hatóságok viselkedésének bármiféle érvényesítését – mondta a CAS testületének egyik tagja a New York Times megkeresésére. Rodcsenkov ügyvédje, Jim Walden szintén a New York Timesnak nyilatkozott az ítélettel kapcsolatban, amit értelmetlennek nevezett. A CAS salamoni döntése érdemtelen és értelmetlen. A korrupció, a doppingcsalás és az igazságszolgáltatás akadályoztatásának elsöprő bizonyítéka ellenére, beleértve a Rodcsenkov úr elleni vádakat koholt bizonyítékokkal, mutatja, hogy a CAS nem hajlandó és nem is képes megfelelően kezelni Oroszország szisztematikus bűncselekményét. A nyomozást felügyelő bizottság vezetője, Jonathan Taylor szerint a CAS és a WADA mindenben egyetértett, csak a büntetés mértékében nem – és bízik benne, hogy a kétéves eltiltás megakadályozza a történtek megismétlődését. (turi)