Mire felocsúdott a Pénzügyőr SE, a Kecskemét már meg- is nyerte az első játszmát a férfi röplabda K&H Magyar Kupa döntőjében. A története második fináléját vívó klub újraértelmezte az álmos kezdést, hiszen pillanatok alatt 9:3-as hátrányba került. Persze ezért a legtöbbet az ellenfél tette, Pesti Marcell remekül nyitott és annál is jobban támadt, egy szett alatt hét pontig jutott. A kecskeméti szurkolók voltak olyan kíméletesek, hogy nem számoltak rá tízpontos különbségnél a riválisra, amely húsz perc alatt bukta el a játszmát (25:15). A Pénzügyőr gyenge támadójátéka a második szettben sem javult fel érdemben, míg a kecskemétiek hajtottak, mintha vért ittak volna a meccs előtt. Bár felváltva vezettek a csapatok, a játszma hajrájához érkezve ismét a Kecskemét vezetett, és nem is engedte ki a kezéből a sikert (25:21). „Ellenünk bezzeg nem így fogadtak” – méltatlankodott egy Kazincbarcika-szurkoló egy-egy gyengébb pénzügyőrös megoldást követően. A harmadik játszmában egyre kevesebb szó érhette a fővárosi ház elejét, hiszen nagyjából azt a csapatot láttuk a pályán, amely kettős győzelemmel ejtette ki az elődöntőben a címvédő Kazincbarcikát. Sült a tavaly még a Kecskemét erősítő Kovács Zoltán keze, társával közös blokkjával szépített a Pénzügyőr (25:14). Hiába a játszmasiker, egyenlíteni nem tudott a Pénzügyőr, amely ugyan jobbára vezetett a negyedik felvonásban, de a szett hajrájában nem bírt a magát ismét felszívó Kecskeméttel, amely története negyedik Magyar Kupa-győzelmét szerezte meg. Dávid Zoltán elmondhatja magáról, hogy első éves edzőként kupaaranyig vezette a csapatát. Köztudott rólunk, ha nagyon megy a játék, remekül röplabdázunk, de az is ismert, hogy utána jön a szakadék, amelybe mindig beleeshetünk, és nehezen tudunk kijönni belőle. A fiatalságukból fakad, hogy a nagy előny után a játékosok nem tudtak megfelelően koncentrálni a harmadik szettben. A negyedik játszmában visszajöttünk a centertámadásainkkal, és a kivédekezett labdáinkat pontra váltottuk. Örülök, hogy nyertünk, a siker elsősorban a srácok miatt volt fontos, nem miattam. –mondta Dávid Zoltán, edző. Reméltem, hogy a negyedik játszmában meg tudjuk fordítani a meccset, vezettünk is, de nem voltunk képesek nagyobb különbséget kialakítani, mert mindig rossz döntéseket hoztunk. Végig úgy éreztem, hogy a saját hibánkból az elején nem a mi játékunkat kezdtük el játszani, és ebből nem tudtunk kikeveredni. Utána már görcsösek voltunk. Rátaláltunk Kovács Zoltánra, aki most is nagyot játszott, ám a csapat nem egy emberből áll, nem tudtuk hozni a megszokott többoldalúságot, kiszámíthatóvá vált a játékunk. - nyilatkozta Jókay Zoltán.