A beruházás helyszínválasztása nem tett mindenkit boldoggá a székelyföldi jégkorongsportban, voltak akik korábban úgy vélték , a magyar kormány jelentős támogatásával felvirágoztatni kívánt helyi hokisport központjának minden szempontból jobb helye lenne Csíkszeredán.   Például mert Csíkszereda a székely hoki bölcsője, illetve praktikus szempontból is megfelelőbb egy 42 ezres városban felhúzni egy ilyen központot, mint egy 980 fős lélekszámú faluban.   Persze az is felötlik az emberben a helyszínválasztás kapcsán, hogy lehet, Csíkszeredában inkább a labdarúgást erősítené a magyar kormány, mivel itt található a felcsúti Puskás Akadémia partnerintézménye, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia, amelyet több milliárd forinttal támogatott már eddig is a magyar állam. A magyar kormány mindenesetre Csíkkarcfalva mellett döntött, ide összpontosítva a külhoni jégkorongsportra fordított állami támogatás jelentős többségét, míg Csíkszereda több más település mellett alközpont lett a rendszerben. A pénteken átadott központ egészen imponzáns lett, az MTI beszámolója szerint az épületben szárazedzések lebonyolítására alkalmas edzőterem, szintetikus jeges felülettel burkolt korcsolyapálya, korcsolyagép, a lövéstechnikát és bottechnikát fejlesztő eszközök, valamint Románia egyik legmodernebb sportorvosi központja kapott helyet. Az átadón jelen volt többek közt Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelő államtitkára. Potápi emellett elmondta, hogy A létesítmény attól is különleges, hogy egyszerre szolgálja mindhárom célt amelyre a nemzetpolitikát a következő időszakban is építeni kívánjuk: az identitás erősítését, a szülőföldön való boldogulás elősegítését és a családok támogatását. Kelemen Hunor szintén a helyi magyarság megmaradását segítő beruházásnak nevezte a központot, mondván az ilyen létesítmények segítik Székelyföld megerősítését, hiszen azt a reményt élesztik újra, hogy van értelme itthon maradni, családot alapítani, közösséget szervezni. Sipos Levente, a Magyar Jégkorongszövetség főtitkárának beszédéből viszont mintha az derült volna ki, hogy a magyar és székelyföldi hoki kapcsolatának jelenlegi működése mintha éppenséggel ellentétes hatást váltott volna ki, mint várták. Az MTI híre szerint ugyanis Sipos Levente megemlítette, hogy ma az utánpótlással együtt 305 székelyföldi hokis versenyez a Magyarországon szervezett bajnokságok valamelyikében, és a magyarországi csapatokhoz leigazolt hokisok közül 180-an származnak Székelyföldről. Azaz ennyi székelyföldi gyermek és fiatal van jelenleg, aki a jégkorong dacára, esetleg épp azért, Magyarországon kötött ki, ahelyett hogy a szülőföldjén maradt volna. A helyben maradás problémáját mutatja, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség szándéknyilatkozata  szerint  a jövőben nem tennék lehetővé, hogy a székelyföldi egyesületekben, utánpótlás-korosztályokban jégkorongozók az általános iskola befejezése előtt (jellemzően a betöltött 15. év alatt) átigazoljanak magyarországi egyesületekhez, illetve magyar egyesületnél versenyengedélyt kapjanak.   Csakhogy a szabály alól kivételt képeznek azok, akiknek a családja Magyarországra költözik, illetve akik bekerülnek a magyar válogatottba. Illetve ennél is fontosabb, hogy jellemzően nem általános iskolás korban döntenek úgy a gyerekek, hogy elvándorolnak a szülőföldjükről és Magyarországon kezdenek önálló életet – akár  saját elhatározásból, akár családi ösztönzés hatására –, hanem középiskolás korban vagy utána.