Mint ismeretes, a sümegi önkormányzat 2 évvel ezelőtt közösségi főiskola alapításába vágott bele. Az intézmény létrehozására a John Henry Newman Oktatási Központtal kötött 10 éves futamidejű szerződést. A 2016. évi kezdéssel beharangozott oktatás viszont elmaradt, mert az üzemeltető Newman Központ vezetőit feljelentették a rendőrségen, majd a feljelentésre hivatkozva szerződést bontott velük az önkormányzat. A viszony megromlását az is mutatta, hogy tavaly nyáron, kevéssel a szerződésbontás előtt Sümeg város az MTI-nek adott közleménye szerint az intézmény ellen felszámolási eljárást is indított, mondván tartoznak az önkormányzatnak. Olvasónk szerint itt már érzékelhető volt, hogy valami sántít, az önkormányzat szavahihetőségével baj lehet, mert a céggel szembeni felszámolási eljárásnak nyoma sem volt a cégjegyzékben, és a mai napig sincs. Ugyanakkor tény, hogy miután elkészült az üzemeltető Newman Központ jelentős költségével berendezett iskolaépület, az addig feltétlen barát polgármester élesen szembefordult a közösségi főiskolát létrehozókkal, és helyükre új főiskolai együttműködőt keresett, az üzemeltetéssel pedig a város saját közszolgáltató cégét bízta meg. Sümegen sokak számára tűnt úgy, hogy Végh László polgármester egész egyszerűen kigolyózta a közösségi főiskola létrehozóit és beült a kész intézménybe, rábízva a főiskolai képzés üzemeltetését az egyébként a város tisztaságáért felelős önkormányzati közszolgáltató cégre, ahol értelemszerűen egyetlen felsőoktatási szakember sincs. Bár a sümegiek komoly csalódásként élték meg a főiskolai képzés elmaradását, de a kedélyek lassan megnyugodtak, mert a polgármester új főiskolát ígért. Az új főiskola beüzemelésével kapcsolatosan aztán meg-megjelentek a helyi sajtóban az optimistánál is optimistább polgármesteri közlemények, ám a nyár végére publikussá vált hivatalos felvételi adatok helyre tették a kérdést. A minisztérium honlapjáról kiderült, hogy a rendes és pótfelvételi eljárásban összesen 3 főt tudott a város érvényesen összetoborozni hallgatónak. A látszat megtartásáért persze nagyszabású évnyitót hirdetett az önkormányzat hol 10, hol 11, hol 16 fős hallgatói létszámot emlegetve, azonban azóta Sümegen már csak Patyomkin-főiskolának nevezik a helyiek az intézményt, mert lássuk be, 3 hallgató nem főiskola, de még 16 sem. A felvételi létszám tehát megmagyarázza a fantom-főiskolai minősítést, mert finoman szólva is megmosolyogtató. Olvasónk szerint azonban nem csak ennyi a probléma az iskola körül. Itt van mindjárt maga az iskolaépület, ami a sümegiek állítása szerint egészen szeptemberig üresen állt, ugyanis a teljes iskolaberendezés eltűnt: elszállíttatta a kigolyózott tulajdonos Newman Központ. A függöny nélkül maradt ablakokon át csak az üres tantermek látszottak, és máris felmerült a kérdés, hogy miként kaphatott működési engedélyt az új üzemeltető, vagyis a város, ha nem is volt a sajátja az oktatási infrastruktúra?! Mert azzal, hogy a tulajdonos Newman Központ elszállíttatta az összes eszközét, az is bebizonyosodott, hogy az nem volt soha a város tulajdonában. Márpedig a működési engedély kiadásának elengedhetetlen törvényi feltétele, hogy a létesítmény rendelkezzen már az engedélyeztetési szakaszban az előírt oktatási eszközökkel. Nem hihető, hogy a minisztérium oktatási hivatala szemet hunyt volna az alapvető hiányosság felett, inkább a Patyomkin-főiskolai verzió az életszerűbb, hogy a Polgármesteri Hivatal úgy nyilatkozott, miszerint a tavaly lefolytatott szemle óta, mikor is a Newman Központ felszerelését ellenőrizte a hatóság, nem történt változás, mert a „szemletárgy” tulajdonosa az önkormányzat. Ámde ez vaskos hazugság lenne és jogszerűtlenné tenné az új közösségi főiskola működési engedélyét! Kertész-Bakos Ferenc, a Newman Központ korábban eltávolított alapítója kérdésünkre megerősítette, hogy az intézményfejlesztést 2016 nyarán kényszerűen befejezték, mielőtt azt a szakhatóságok átvehették volna, így sem tűzvédelmi, sem katasztrófavédelmi és más hatósági jóváhagyása sem volt az épületnek. Az épületet 2017 február végéig őrizték, mikor elszállíttatták onnan a tulajdonukat képező teljes oktatási infrastruktúrát. Az önkormányzat az állami működési engedélyt úgy kapta meg, hogy még használatbavételi engedélye sem volt. A nevetséges felvételi létszámmal kapcsolatban kiemelte, hogy nem lenne hiteles, ha neki kellene minősítenie az eredményt, hiszen mint mondta: Sümegen minket becsaptak, kifosztottak és megaláztak. Nem várható tőlem, hogy elfogulatlanul kommentáljam az esetet. Ugyanakkor nyilvánvaló a szakértelem hiánya, és nem tudom, hogy Sümegen miként gondolhatta a városvezetés azt, hogy épp a felsőoktatáshoz ne kellene érteni. A felvételi eredmény lesújtó, s bármit is próbál a városvezetés a nyílt bukás okaira mentségül felhozni, arra csak névadónk, Newman bíboros megállapítását tudom felhozni, miszerint „jót tesz a halottnak a púder, de nem használ.” A „Patyomkin-főiskola” elnevezés szellemes, hallom én is a városiak különféle gúnyos megjegyzéseit. De nem értem, hogy mire számított az önkormányzat?! Bár a helyi médiát a polgármester szorosan kézben tartja, a város polgárai mégsem hülyék. Nem lehet mindent elintézni manipulált médiatudósításokkal. Sümeg kisváros, mindenki ismer mindenkit, így hiába jön le a helyi újságban, hogy nagyszabású évnyitót rendezett a közösségi főiskola, ha a leközölt fényképeken a polgármester nyugdíjas édesapja, meg a képviselőtestület, meg az önkormányzati intézmények vezetői ülnek az iskolapadban diákok helyett. Gondolom, hogy a „fantom” elnevezés annak is szól, hogy semmiféle főiskolai tevékenységgel nem találkoznak a lakosok. Egy főiskola nem attól főiskola, hogy ki van a falára írva, hogy főiskola. Itt, még ha kezdő szinten is, de tudományos tevékenységgel kellene időnként találkoznunk. Például egy-egy konferenciával. De semmi sincs. Azt, hogy oktatás egyáltalán van-e az épületben, nem tudom. Azt pedig, hogyan merészel egyáltalán az önkormányzat sikerről nyilatkozni a sümegi felsőoktatás ügyében, csak azzal magyarázhatom, hogy talán még maguk is bedőltek a saját propagandájuknak. De mégis, hogyan lehet 3 felvett hallgatóból 10, 11, 16? Úgy például, ha áthoznak hallgatót az anyaintézmény máshova felvett létszámából. A felvételi ponthatár kijátszásának praktikus módszere ez, de ezzel a trükkel aztán tényleg fantommá lehet tenni egy intézményt. Ugyanis nem lehet állandóan valótlanságokra és a szabályok megkerülésére alapozni. Sümegnek a jövője szempontjából nagyon kellene a főiskolai képzés, de nem fantom, hanem valós képzés, ahol a hallgatók ténylegesen megjelennek a városban, az iskolában előadásokat hallgatnak. Valóság ebből akkor lesz, ha ezek a hallgatók a presszóban kávét isznak, a hentesnél meg sült kolbászt esznek. Statisztikai adatok varázslása nem helyettesíti a tényleges főiskolai életet. Ismételgethetik a sümegi médiákban a sikerpropagandát, ha a lakosok mindebből semmit sem érzékelnek. Ezt a módszert már Rákosi elvtárs is bebukta.