A Kleinheisler Lászlóval kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent cikkekre – a magyar középpályás a Celtic elleni BL-selejtezőmeccsen balszerencsés gólpasszt adott az ellenfélnek, és emiatt több negatív kritikát kapott – a játékost képviselő T&M International Football Agency hivatalos közleményben reagált.   Soha nem gondoltuk volna, hogy egy véletlenül felfedezett, szegénysorsból előlépett, csupaszív, nemzetközi piacon megkapaszkodni próbáló, magyar válogatott játékost pozícionálni kell a hazai közvélemény előtt. Most azt érezzük, hogy szinte csak a rosszindulatúak és/vagy tájékozatlanok és/vagy irigyek formálnak véleményt egy ideje Kleinheisler László kapcsán. Ezért van szükség egy másik pólus beiktatására részünkről, hogy ne csak az érthetetlenül mocskolódó oldal – legyen az újságíró, anonim kommentelő, esetleg „szakember ” – teljes mértékben szakmaiatlan véleményével találkozzanak a magyar emberek. Biztosan vannak olyan – a magyar foci ügyének szurkoló – érdeklődők is, akik megértik a folyamat alakulását, ha megosztjuk a legfontosabb információkat, hiszen ők adhatják játékosunknak azt az itthoni bázist, akik büszkék rá és bíznak benne még akkor is, ha a hirtelen jött siker miatt nagyot ugrott és most néhány lépcsőfokot vissza kellett lépnie a realitás talajára, hogy újraalapozza karrierjét. Laci mellőzötté vált itthoni csapatában, de szerencsére a magyar válogatott szövetségi kapitánya felismerte, hogy ütheti a nemzetközi topszintet, mint képességhalmaz (minimum érdemes vele foglalkozni). Ezt meglátta benne a Werder is és szerződtette, hiszen legrosszabb esetben is kölcsönadva pénzt generál a klubnak. Ezt követően kapcsolódott be ügynökségünk a történetbe… Hazajött a Ferencvárosba, hogy – német edző keze alatt – állandó játéklehetőség mellett dolgozzon azokon a játékszervezési, játékelméleti, helyezkedési hiányosságain, ami miatt nem tudott érvényesülni Németországban (ezek miatt hiába is ment volna kölcsönbe újra kisebb német csapathoz). Persze a véleményformálók többsége leragadt a német nyelvtudás hiányán, mint kimetszett legérdekesebb elem, hogy alázni lehessen azt a játékost, akivel a pillanatnyi haszonszerzés reményében lépcsőfokokat ugrattak át (utólag vizsgálva nem annyira rossz, ha egy magyar játékosnak egy Bundesliga-csapatnál van a játékjoga, hiszen otthon a fiókban úgysem lehet) és nem állt mögötte egy kijózanító háttér vagy esetleg hasonló tapasztalat addigi életéből. Mindezek ellenére nem félt meghozni egy veszélyesnek tűnő döntést, azaz önmaga újjáépítésének megkezdését. A Fradiban addig jutott, hogy elkezdte tudatosan bejátszani saját vadászterületét a szertelenség kiiktatása érdekében. Persze ez nem ment egyik napról a másikra (gyakori posztváltások és sérülések is hátráltatták), de a Magyar Kupa megnyerésének részese volt és több Európa Liga szintű csapat figyelmét felkeltette, akik hasonló karakterű játékost szerettek volna a középpályájuk megerősítésére. Az FC Astana lett a befutó, hiszen trófeákért küzdhet, nemzetközi porondon rutint szerezhet, jól is kereshet, de úgy, hogy közben nem puhul el, hiszen a kazah bajnokság azért elég vad és ez ad egy komolyabb intenzitást. Tény, hogy a BL-re nem készít fel, viszont Lacinak az EL a következő reális lépcsőfok. Ez a lehetőség pedig adott. Emellett játszott a Celtic Parkban kb. 60000 ember előtt és érezte a saját bőrén, hogy mi az a szint, amiért igazán érdemes dolgozni. Úgy tűnik, hogy divat lett belerúgni a külföldön játszó magyar játékosokba, pedig Dzsudzsák Balázs is kacagva számolgathatná vagyonát ahelyett, hogy könnyeivel küszködjön egy válogatott kudarc után. Ezt a gusztustalan, lehúzó miliőt ki és milyen lelkiállapotban tudja elviselni folyamatosan sajátjaitól? Milyen táptalaja ez a fejlődésnek? Intő jel, hogy komoly nevek vannak már a kihátrálók listáján… Biztos, hogy Kleinheisler László nem érdemli meg a bizalmat? Mindenesetre mi támogatjuk, hiszen maximálisan hiszünk a fejleszthetőségében. Karakterépítése hónapok óta már tudatos. Persze nem hibátlan még a játéka, de jelenleg jó helyen van, pici lépésekkel pótolgatja a hiányosságait egy olyan csapatban, ahol viszont az erősségeit maximálisan elismerik. Így ösztönösen jó dolgait megtartva tanulhatja a nemzetközi sztenderdeket. Hogy a folyamat mennyire katalizálható, azt pontosan megjósolni nem lehet, de mindenki eldöntheti, hogy KÁRÖRVEND VAGY SZURKOLÁSÁVAL TÁMOGATJA nemzeti válogatottunk játékosát. Előtte azonban érdemes átgondolni azt az aktuális megközelítést, hogy a tehetség definiálása a nemzetközi futball világában a szerepkör függvénye. Saját lelkiismeretükkel számoljanak el a gúnyos főcímek megrendelői, megalkotói, a hibavideók kiemelői, hátha majd egy elismert skót szakíró vagy Laci fejlődő játéka ellensúlyozza rosszindulatukat a nemzetközi futballvilágban. Mi pedig, akik abban hiszünk, hogy a támogató légkör csodákra lehet képes – első lépésben –, kövessük közösségi oldalát és adjunk néha pozitív visszajelzést is, ha a fent leírtak alapján megalapozottnak érezzük. Biztosan plusz erőt ad – nem csak Lacinak, hanem – valamennyi külföldön játszó magyarnak, ha érzik, hogy mi velük vagyunk, nem pedig azonnal beléjük rúgunk, amint hibáznak egyet…