Nagy a baj tíz járásban a havi százezret sem éri el a fizetés
Két és félszer kisebb az egy lakosra jutó jövedelem Magyarország legelmaradottabb térségeiben, mint a legtehetősebbekben. Itt a legszegényebb 10 járás, ahol csak álom a bruttó 303 ezer forintos átlagfizetés.
A társadalmi rétegek elszakadását legjobban a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők gyakorlatilag vegetálnak. A nyomor vagy szegény falvakban hozzávetőlegesen két és félszer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Akadnak olyan családok, amelyeknél gyakorta előfordul, hogy a dögkútból szerzik be az ebédre, vacsorára valót. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen. A legszegényebb államigazgatási járásokban bőven 10 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Sőt, akad olyan járás is, ahol közel 16 százalékos ez a mutató. A Jánoshalmai államigazgatási járás, ahol 100 forintra jön ki egy lakosra a havi jövedelem. A Zalakarosi államigazgatási járásban sem jobb a helyzet, s így van ezzel  a Sarkadi államigazgatási járás. A Csengeri államigazgatási járásban azonban már ennyire sem jön ki a havi kereslet egy adófizetőre számítva de a Derecske-Létavértesi államigazgatási járás, a Fehérgyarmati államigazgatási járás, a Lengyeltóti államigazgatási járás, a Bodrogközi államigazgatási járás, a Bácsalmási államigazgatási járás és a Kisteleki államigazgatási járásban sem jobb a helyzet. A helyzet láttán amúgy az sem meglepetés, hogy nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is rendkívül jelentős jelenleg Magyarországon. Az elvándorlás az ország déli és keleti részein a legnagyobb. Gyakorlatilag csak Szegedről, Debrecenből, és a két nagyváros közvetlen környékéről nem mennek el tömegesen az emberek. A legnagyobb zuhanást Miskolcon mérték, ott a megfigyelt nyolc évben 12 ezerrel csökkent a népesség. A 2007 óta tartó kutatás összesített adatai szerint 1164 olyan település van (az összes magyar város, illetve falu harmada), ahonnan a lakosság legalább 3 százaléka elvándorolt az országon belül máshová, csak ezekről a helyekről 216 ezer ember költözött el. 318 olyan települést is találtak, ahonnan a lakosoknak több mint egytizede elment. Olyan hely pedig mindössze 359 volt, ahova a lakók minimum 3 százaléka nemrég költözött be.
2017.07.03 15:28:10
További hírek Kultúra témában

© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!
Cookie beállítások testre szabása