A százéves háború korát felidéző regény története szerint Aragóniai Jolán 19 éves, amikor feleségül adják Lajoshoz, az Anjou herceghez. Barátait és családját hátrahagyva a fiatal lánynak bizonyítania kell rátermettségét a francia királyi család pletykákkal, cselvetésekkel és árulásokkal terhelt légkörében. Miután fiatalon megözvegyül, rá marad a feladat, hogy teljesítse férje küldetését: meg kell óvnia Franciaországot a széthullástól, egyben pedig igazgatnia az Anjou-család életét. A történetben feltűnnek a kor híres szereplői, köztük az orléans-i szűz vagy Agnés Sorel, VII. Károly francia király legendás szeretője. A korokat és nemzeteket összekötő regény nem csak írója miatt különleges, hiszen nagyon alapos történelmi ismeretek alapján idéz fel egy korszakot, és mutat rá, mi mindenre képesek a nők - hangsúlyozta az eseményen Halmos Ádám, a könyvet magyarul megjelentető Libri Kiadó részéről. A szerző Ugron Zsolna kérdésére, hogy miért nőkről ír könyveiben, úgy válaszolt: véleménye szerint nem igazán van férfi, aki jó könyveket írna nőkről. A női írók viszont csak az elmúlt 200 évben jelentek meg, ezért hiszik azt az iskolások, hogy a történelmet a férfiak alakítják. Ez nem igaz, a nők alakítják, minden nagy férfi mögött áll egy nagy nő - fogalmazott. Hozzáfűzte: különlegessé teszi az Anjou-trilógiája első könyvének főhősét, Aragóniai Jolánt, hogy a kor szokásaival ellentétben saját maga nevelte fel gyermekeit. A szerző felidézte azt is, hogy a történelem iránti érdeklődés mindig jelen volt a családjában, édesanyja, Szapáry Marianne történész volt, és ő maga is történelmet hallgatott, mielőtt Londonban az érdeklődése a belsőépítészet felé fordult. Vállalkozását házassága miatt kellett feladnia, ezt követően tért vissza a történelemhez, a kutatáshoz és íráshoz. Mint fogalmazott, könyveit úgy írta meg, hogy a tények pontosak legyenek, de a történelmi fikció műfaja lehetőséget ad számára a tények közti űr kitöltésére is. Kitért arra is: sosem tanulunk a történelemből, mert a politikusok sosem tanulmányozzák eléggé a történelmet. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója köszöntőjében felidézte: az 1930-as évek óta múzeumként működő Károlyi-palota falai számtalan felemelő és sötét pillanatot átéltek a történelem során, itt tartóztatták le az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost, és itt született később Károlyi Mihály. A magyar irodalmi hagyományba már csak a rokoni kapcsolatok által is beleillik a ma este ünnepelt szerző - emelte ki. A kenti herceg felesége, Marie-Christine von Reibnitz a brit uralkodói család egyetlen magyar származású tagja, gróf Szapáry Frigyes unokájaként rendszeresen látogat Magyarországra. Eddig hat könyve jelent meg angol nyelven. MTI