Az elsőfokú ítélet, amely 2016. január 28-án született meg a Veszprémi Törvényszéken, több mint 40 hónapon át tartó tárgyalás-sorozat és 7176 oldalasra dagadt jegyzőkönyv után, sokakat megdöbbentett, sokakat felháborított, és feszült odamondogatás kezdődött miatta az ítéletet kritizáló politikusok és a bírói függetlenség védelmezői között. S voltak olyanok is, akik szerint az ítélet jó volt. Az Esti Újság úgy tudja, hogy a vádlottakat simán el lehetett volna marasztalni, csak nem ezen vádpontokban. Azonban valamiért nem került be a nyomozati anyagokba és a vádiratba épp az, ami miatt súlyos éveket lehetett volna kiszabni. Úgy tudjuk, erről több magas rangú vezető is tájékoztatva lett, sőt le lett téve az asztalukra a megoldás egy egykori tábornok által. Az elsőfokú, felmentő ítélet lényege, hogy a 10 emberéletet követelő, 2010. október 4-ei katasztrófa oka altalaj eredetű stabilitásvesztés volt, a X. számú kazetta megszületése pillanatától kezdve halálra volt ítélve a tervezéskor elkövetett hibasorozat miatt, nem a Mal Zrt. munkatársain múlott, hogy lúgos vörös iszap elárasztotta a környéket. Az elsőfokú ítélet szerint nekik nem volt reális lehetőségük a veszélyhelyzet felismerésére, a folyamatos hatósági ellenőrzések nem tárták fel a hiányosságokat. A veszprémi ítélet nem jelentette azt, hogy a katasztrófának ne lettek volna felelősei, de az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy nem a Mal Zrt. dolgozói körében kellett volna keresni őket, hanem – ez következett logikusan az ítéletből – inkább a X-es kazetta tervezői közt és az ellenőrzéseket végző hatóságok háza táján. A felmentő ítélet ellen néhány nappal később tüntetés is volt Veszprémben, a fideszes Németh Szilárd pedig bejelentette, hogy a Fidesz vitát kezdeményez az országgyűlés igazságügyi bizottságában a vörösiszap-katasztrófa ügyében született ítélettel kapcsolatban, mert szerinte az emberek többségét joggal háborítja fel a felmentés. Ezután már a Kúria elnöke is megszólalt. – Az ítélkezés külső befolyásolása veszélyezteti a jogállamiságot, a bíráknak szabadon és részrehajlásmentesen kell dönteniük, elszámoltatásuk folyamatban lévő ügyekben az alaptörvény szellemével ellentétes – figyelmeztetett Darák Péter, aki szerint a társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy az eljáró bíró van birtokában a körültekintő döntéshez kellő ismereteknek. Egy későbbi Kormányinfón erre még Lázár János is beszúrt egy pár kedves mondatot, mondván, a Kúria elnöke nem tilthatja meg, hogy az ítéleteket az emberek megvitassák. Az ügy azért került másodfokon Győrbe, mert az elsőfokú ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte eljárási szabálysértésekre hivatkozva, és azt állította, hogy az ítélet megalapozatlan. A másodfokú per január 23-án kezdődött Győrben.