Amikor John Williams először megmutatta a Cápa főtémáját a rendezőnek, Steven Spielbergnek, az állítólag kinevette őt: azt hitte, Williams csak viccel a két hangból álló motívummal. Az ötlet azonban komoly volt, ma pedig a filmtörténet egyik leghíresebb zenei témájaként tartják számon. Az Oscar-díjas, idegtépő filmzenének kiemelt szerepe van a filmben, ugyanis magát a cápát alig látjuk benne, így a zene felel a feszültségkeltésért, ez jelzi a ragadozó jelenlétét. A Cápa előtt John Williams már dolgozott néhány nagyobb filmben, sőt, kilenc Oscar-jelölés mellett egyszer meg is kapta a díjat az 1971-es Hegedűs a háztetőnért. Mégis ez a film dobta meg igazán a karrierjét – innentől egymást követték a nagy sikerű szuperprodukciók. Williams egyébként Spielberg állandó munkatársa: már első filmjének, a Sugarlandi hajtóvadászatnak is ő szerezte a zenéjét, ezután pedig két kivétellel a rendező minden filmjében közreműködött. A két hangból álló Cápa-téma után Williams a következő Spielberg-filmjéhez egy öt hangból álló zenei témát írt – ez a film történetében is fontos szerepet kap, hiszen ez a dallam lesz az idegenekkel való kommunikáció egyik eszköze. A végső változatot több száz lehetséges variációból választotta ki a zeneszerző és a rendező. Maga Williams azt mondta, hogy a zenéjével egyszerre akart közvetíteni félelmet és csodálatot, illetve örömöt és izgalmat az idegenek megpillantásakor. A Harmadik típusú találkozások zenéje szintén Oscar-jelölést ért Williamsnek 1978-ban – ebben az évben önmaga ellen versenyzett, hiszen ugyanekkor jelölték az első Star Wars-filmért is. Ez utóbbival nyert is. John Williamst Spielberg ajánlotta barátjának, George Lucasnak az első Csillagok háborúja-filmhez – az együttműködés pedig olyan sikeres lett, hogy a legfrissebb Zsivány Egyes kivételével az összes élő szereplős Star Wars epizódnak Williams szerezte a zenéjét. Az első rész Oscar-díjat is nyert, a második, harmadik és hetedik részt pedig Oscarra jelölték. Lucas szerint az eredeti trilógia sikere – a kezdetleges vizuális effektusokat ellensúlyozva – nagyban múlt a zenén. És hogy mi a titok? A zeneszerző az úgynevezett vezérmotívum-technikához nyúlt vissza: ez alapján a fontosabb szereplőknek, tárgyaknak, de akár érzelmeknek vagy gondolatoknak is saját zenei motívuma van, ami azonnal felismerhető, és pluszjelentéssel gazdagítja a látottakat. Saját témája van például az Erőnek és Luke-nak, a birodalomnak, Leiának… Williams a filmek során egyre több vezérmotívumot talált ki, amelyek fejlődtek és keveredtek egymással – ez a sűrű szövet pedig minden idők egyik legismertebb filmzenéjét eredményezte. Az Indiana Jones-filmek a kalandfilm műfajának csúcsai, a hatás pedig nagyban köszönhető John Williams vérbeli kalandfilmes zenéjének – e nélkül elképzelhetetlenek lennének a filmek. A zeneszerző eredetileg két variációt írt a főtémához, de Spielbergnek mindkettő annyira tetszett, hogy végül a kettőből együtt állt össze a híres Raiders March, ami eddig mind a négy filmben feltűnt. Williams szívesen tért vissza a hosszú kihagyás után készített negyedik részbe is, és már bejelentették, hogy a készülő ötödik résznek is ő írja a zenéjét. Lelkesedése bizonyára annak is köszönhető, hogy a klasszikus trilógia zenéit mind Oscarra is jelölték. Negyedik Oscar-díját nyerte az E. T. zenéjéért John Williams: saját bevallása szerint ez a film azért jelentett kihívást számára, mert a zene segítségével kellett szimpatikussá tennie egy furcsa külsejű lényt, E. T-t. Zenéje végül olyan fontos szerepet kapott a filmben, hogy Spielberg a zárójelenetet is a zenéhez igazította: Williams koncertszerűen előadta a művét, Spielberg pedig erre vágta a filmet – nem pedig fordítva, ahogy szokás. A sokszínű, többszólamú zene egyszerre misztikus, álomszerű és heroikus, a főtéma pedig jól jellemzi a földönkívülit: egyszerre írja le gyerekszerűségét és a különleges gépét. A film egy pontján egy ismerős téma is felcsendül: amikor E. T. meglát egy Yoda-jelmezes kisgyereket, Williams Yoda-témáját halljuk a Star Wars-filmekből. John Williams az első két Jurassic Park-filmhez írt zenét – a harmadikat időhiány miatt nem tudta vállalni (épp egy másik Spielberg-filmen, az A. I. – Mesterséges értelmen dolgozott), az tavalyi új filmnek, a Jurassic Worldnek és folytatásának pedig eleve más zeneszerzőt kerestek. Ennek ellenére Williams ikonikus témái az összes filmben hallhatók. Williamst a dinók hangeffektusai is inspirálták a munkája során. A zeneszerző azt az ámulatot és izgalmat igyekezett kifejezni a Jurassic Park főbb témáiban, amit az élő dinók láttán érezhetünk – a félelmetes jelenetekhez pedig a Cápához hasonló, ijesztő témákat komponált. A második részben, a sötétebb hangulatú Az elveszett világban kicsit módosultak az arányok: az első rész diadalmas témáit alig hallani, miközben Williams sokkal több dobbal igyekezett megteremteni az elhagyatott sziget hangulatát. John Williams a Schindler listájával nyerte ötödik, ez idáig utolsó Oscar-díját – ismét egy Spielberg-filmmel. Állítólag Williamst annyira meghatották az első felvételek a filmből, hogy nem is akarta vállalni a zeneszerzést – azt mondta, nála jobb zeneszerzőt érdemelne a film. Spielberg azt válaszolta, hogy tudja, de sajnos ők már mind meghaltak. A Schindler listája zenéje végül az egyik legismertebb kortárs filmzene lett, amit többek közt a műkorcsolyázók is gyakran használnak a számaikhoz. Williams megindító hegedűszólóit az izraeli hegedűművész, Ichák Perlman játszotta, aki úgy nyilatkozott, erre az egyik legbüszkébb a karrierje során. Williams párhuzamosan dolgozott a Schindler listája és a Jurassic Park zenéjén. Mivel az előbbi film forgatása Lengyelországban zajlott, Williams pedig Hollywoodban dolgozott, Spielberggel kibéreltek két lengyel műholdat, hogy biztosítsák az állandó kapcsolatot és folyamatosan küldhessék egymásnak az elkészült kép- és hangfelvételeket. Bár John Williams csak az első három Harry Potter-film zenéjét írta, a rajongók mégis vele azonosítják az egész sorozatot – ami érthető, hiszen igazán fülbemászó művekről van szó. A filmek zenéit összesen négy zeneszerző írta, de Williams legismertebb témája, a Hedwig’s Theme mind a nyolc filmben felcsendül, állandó kapcsolatot teremtve a különböző stílusú és színvonalú filmek között. A varázslatos, sejtelmes és játékos filmzenék közül az elsőt és a harmadikat Oscarra is jelölték. Érdekesség, hogy a Titkok kamrája kviddicsjelenetében a Star Wars – A klónok támadása egyik üldözési jelenetének zenéjét hallhatjuk – az okát nem lehet tudni, de ezt is Williams írta ugyanebben az évben.