Az élelmiszerboltosoknak nemcsak az áfakulcs csökkentésével kell megbirkózniuk, hanem a kötelező minimálbér-emelésekkel is – az utóbbi a nehezebb, mert nincs rá elég pénz, hiába a járulékcsökkentés. A minimálbérek emelése a beszállítókat és mások mellett a vendéglátást is megrázza majd, így nyomni fogja felfelé a költségeket és végső soron valamelyest az infláció egészét is – olvasható a szakportál elemzésében. A kormány azzal számol, hogy friss tej esetében mintegy 5 milliárd forint, a tojásnál 10,5 milliárd, a baromfihús esetében 19 milliárd forint marad a fogyasztóknál, ami közel 35 milliárd forint. Bizonytalan azonban, hogy ez az összeg teljes egészében vastagítja-e majd a családok pénztárcáját, hiszen a kötelező minimálbér-emelés az eddigi elemzések szerint akár boltbezárással is járhat. A boltosoknak valahonnan elő kell teremteniük a minimálbér-emeléshez kellő pénzt, így előfordulhat, hogy aki szorult helyzetben van – minél kisebb, annál inkább –, az felhasználja az áfapénzt. Ezt a feltételezést alátámasztja, hogy a kiskereskedelemben a havi bruttó átlagkereset 164 ezer forint, a legalacsonyabb béreket pedig az élelmiszerboltosok adják. Az úgynevezett élelmiszer-vegyes boltok bérátlagát a multik húzzák fel, ők idetartoznak, de a húsárusok már a sor végén kullognak. 2016 szeptemberében a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete az élelmiszer-vegyes kategóriában 172 696 forint volt, ám az élelmiszerpiacokon már csak 138 529 forint volt a bér, míg a húsárueladók mindössze 137 288 forintot kerestek átlagban. Az élelmiszerboltokban ráadásul, aki eladó (tehát nem árufeltöltő, vagy nem pénztáros, takarító), annak kötelező a szakképesítés is, tehát a magasabb szakmai bérminimum, ahol sokkal nagyobb a kötelező legkisebb bér megugrása. Az általános forgalmi adóról szóló törvény vámtarifaszámok alapján határozza meg azokat a termékeket, ahol az áfakulcs a 27 százaléknál kisebb. Bizonyára emlékezetes, hogy a 2016-tól kisebb sertésáfakulcs nem minden sertéshúsfélére terjedt ki, ezért az adóhatóság pontos eligazítást adott közre, mi az, aminek 5 százalék lett, és mi az, aminek változatlanul 27 százalék maradt az áfája. Nos, ez most is így történt, az adóhatóság már közreadta tájékoztatóját. Jelenleg a baromfihús és a tojás áfája 27 százalék, a friss tejé viszont csak 18 százalék, tehát az árváltozásokat az új, 5 százalékos áfakulcs mellett ennek figyelembevételével kell számolni. A vendéglátás- és az internetáfa is 27 százalékról csökken 18 százalékra. Ez azt jelenti, hogy ahol 27-ről 5 százalékra csökken az áfa, ott a régi fogyasztói árhoz képest 22 százalékos lehet az árcsökkenés. A friss tej esetében 11 százalék árcsökkenés után kell kutakodni. A vendéglátáson és az internetszolgáltatáson van a legkevesebb keresnivaló, 7 százalék. Az év eleji árak változhatnak is év közben, nem csak a minimálbér miatt. A nyers tej, mint alapanyag, felvásárlási ára tovább emelkedhet, a húsvéti ünnepek a tojás árát húzzák fel. A baromfihús – csirke, pulyka, kacsa, liba – áfacsökkentése egyszerűbben ígérkezik a sertéshúsénál, mivel húsa, vágási mellékterméke és belsősége is, frissen, hűtve vagy fagyasztva egyaránt 5 százalékkal adózik 2017-től (csak emlékeztetőül, például a sertésbelsőség már kimaradt az áfacsökkentésből egy évvel ezelőtt). A bolti értékesítést segítő darabolás még megengedett, de más feldolgozás már nem, így a pácolás sem. A feldolgozott baromfikészítmények áfája marad 27 százalék (például a felvágottaké). A tojás hivatalosan madártojást jelent (tehát nem krokodil- vagy teknős- vagy éppen strucctojást), de főzve, tartósítva már nem csökken az áfája. A tojásnak azonban több mérete is van (s, m, l, xl), ennek megfelelően már eleve különböző árakkal találkozni a polcon, ráadásul nemcsak a darabárat kell feltüntetni, hanem a kilós árat is. Nem tudni, hogy a vásárlók mennyire figyelnek oda a tojás kilós árára, mindenesetre a legfrissebb árfeltüntetési szabály, hogy március közepe tájékát követően a kilós egységárat ugyanolyan betűmérettel kell a polcon feltüntetni, mint a többit (eddig elég volt a többi betűmérethez képest a 80 százalékos nagyság). Lehet újraírni az árcédulákat emiatt is. A friss tej igen, az UHT, vagy az ESL tej (mindkettő valamilyen módon hőkezelt) nem esik majd az 5 százalékos áfakulcs alá. Természetesen a friss tej zsírtartalma is megosztja az árakat. A vendéglátás esete sem egyszerű. Helyben kell készülnie az ételnek, ez természetes, de helyben is kell elfogyasztani, nem is akárhogyan, felszolgálva, ülve, asztalnál. Az önkiszolgáló étterem megúszta, ott is 5 százalékos lesz az áfa, de ha valaki el akarja vinni a vendéglátóhelyen rendelt ételt (vagy megrendeli neten), már 27 százalék az áfakulcs. Asztal, szék és kiszolgálás hiányában az állóbüfében nem változik az áfa, a pecsenyesütőnél sem. A munkahelyi vendéglátás 27 százalékos áfakulcsa nem csökken. Ezek után lehet tájékozódni a neten is az árakról, ami persze szintén olcsóbb lesz.