Az Atacama-sivatag szélén i. e. 10 000 és 3400 között élt vadászó és halászó chinchorro nép elsőként mumifikálta a halottait. A chinchorro múmiák 7400 évesek, legalább 2000 évvel régebbiek, mint az egyiptomiak. A múlt héten tizenöt múmiát – közöttük magzatokét – vizsgáltak meg képalkotó berendezéssel a santiagói Los Condes klinikán. – A művelet során sikerült a múmiákat nagy pontossággal megröntgenezni, és több ezer, milliméteresnél kisebb képet összegyűjteni – magyarázta az AFP francia hírügynökségnek Marcelo Gálvez, a röntgendiagnosztikai osztály vezetője. – A következő szakaszban a testek virtuális boncolása következik, anélkül, hogy hozzáérnénk, hogy további ötszázezer éven át fennmaradhassanak – tette hozzá. Ehhez számítógépek segítségével megkezdték a múmiák külsejének rekonstruálását, izmokat, orrot, állat illesztve a csontokhoz, hogy láthassák, milyen volt egykori külsejük. A tudósok egyben alaposabban meg kívánnak ismerkedni a chinchorrók mumifikálási módszereivel is. Az emberi test alapos ismerőiként a chinchorrók eltávolították a halottak bőrét és izmait, csak a csontváz maradt. Ezután fával és növényi rostokkal rekonstruálták a test formáját, majd az egészet agyaggal vonták be, erre helyezték vissza a bőrt, szemet és szájat illesztve az arcra. A fejet végül az arc részen egy maszkkal, természetes hajból vagy állatszőrből készített parókával díszítették – mondta el Veronica Silva, a santiagói Természettudományi Múzeum antropológiai osztályának egyik vezetője. A halott családja maga végezte el a mumifikálást. Az eljárást először magzatok és újszülöttek esetében alkalmazták. Bizonyos szabályokat mindenképpen betartottak, még ha minden egyes múmiának a technológiai és művészeti újításoknak köszönhetően egyedi sajátosságai is vannak. A legmívesebb múmiák a legkevésbé régiek. – Ezek valóban a legrégebbi mesterségesen mumifikált holttestek – hangsúlyozta az antropológus. A chinchorro múmiák 7400 évesek, ami azt jelenti, hogy a holttestek kikészítésének ezt a módszerét 2000 évvel az első egyiptomi mumifikálások előtt végezték el. A képalkotó berendezés máris meglepetéssel szolgált a kutatóknak: a legkisebb múmiában nem találtak emberi testet. – Nem volt benne csontszövet, tehát egy kis báburól lehet szó, amely azt a személyt volt hivatott helyettesíteni, akit nem tudtak mumifikálni – mondta Veronica Silva. A Chinchorro-tengerpart közelében – innen kapta a nevét a népcsoport – 1903 óta megtalált mintegy 180 múmia mellett semmilyen sírbútort nem találtak, ami arra enged következtetni, hogy a chinchorróknak nem voltak a halál utáni élettel kapcsolatos hiedelmeik. A kutatók a múmiák DNS-ét megfejtve azt is fel kívánják tárni, milyen genetikai vonásaik vannak jelen a mai lakosságban. A cél az, hogy alaposabban megértsük életmódjukat, táplálkozási szokásaikat és a génjeiket, amelyek esetleg a mai chilei lakosokban is megtalálhatók – hangsúlyozta az antropológus. Forrás: MTI (Bánrévi Lili)