Carlos a hírhedt terrorista ma lépett a rettegés színpadára
Szomorú tragédia magyar szálakkal. 41 évvel ezelött ezen a napon csapott le Carlos és csapata Bécsben az OPEC székházra és ejtett túszúl jó pár befolyásos minisztert. A fiatal terrorista főhadiszállása Magyarország volt évtizedekig.
1975. december 21-én a világ egykor leghírhedtebb terroristája, a Sakál néven ismertté vált, Carlos fedőnevű venezuelai Ilich Ramírez Sánchez elfoglalta Bécsben az OPEC székházát és foglyul ejtette az ott tanácskozó minisztereket. A terrorista ezzel megalapozta „karrierjét”. 1949. október 19-én született Venezuelában. Jómódú apjának köszönhetően kozmopolita nevelést kapott, beutazta egész Amerikát, később anyjával Londonban élt. 19 évesen apja Moszkvába küldte egyetemre. Amikor onnan kicsapták, csatlakozott a Népi Front Palesztina Felszabadításáért pánarab és marxista-leninista ideológiájú szervezethez, ekkor kapta a Carlos fedőnevet. Terrorista kiképzése után részt vett a jordániai Fekete Szeptember idején kirobbant harcokban. Később terroristaszabadító akcióban is részt vett, kommandó élén terroristákat szabadított ki. 1975-ben meggyilkolt három őt letartóztatni akaró francia rendőrt, üldözői elől Irakig menekült. Még ebben az évben, december 21-én öt emberrel elfoglalta a bécsi az OPEC-székházát és foglyul ejtette az ott tanácskozó minisztereket, akikkel egy repülőgépen távozott. Végül megkapta értük a váltságdíjat. Az akcióval végérvényesen a figyelem középpontjába került. Ekkorra felhagyott az ideológiával, már „csak” pénzért dolgozó terroristaként tevékenykedett. Dél-Jemenből indította az akcióit, de Kelet-Európában is berendezkedett. Megvetette a lábát Budapesten, Bukarestben is, kapcsolatban állt a Stasival, a KGB-vel, a román, a bolgár és a cseh titkosszolgálattal is. Az Interpol körözte, ám a szocialista országok „megvédték” őt, támogatását politikai ügynek tekintették. 1981-ben fel akarta robbantani a Szabad Európa Rádió müncheni székházát, 1982-ben pedig halálos áldozatokkal járó merényleteket hajtott végre Franciaországban. A rendszerváltások nem tettek jót a karrierjének, üldözöttként húzta meg magát családjával Damaszkuszban. Az első öbölháború után jemeni diplomata-útlevéllel Szudánba távozott. 1994 augusztusában a kartúmi hatóságok kiadták Franciaországnak, ahol három évvel később életfogytiglani börtönre ítélték az 1975-ös rendőrgyilkosságok miatt. Carlos a hatóságoknak azt állította, hogy 1500 emberrel végzett. Carlos szívesen szerepelt a nyilvánosság előtt, még a börtönben is szívesen nyilatkozott.
2016.12.21 09:58:11


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!