December 7-én pillanatok alatt rémálommá változott a Hawaii mellett állomásozó amerikai hadiflotta napfényes reggele. Vasárnap 7.55-kor támadást indított ellenük a japán légierő, a légi csapások következtében 21 hadihajó elsüllyedt vagy megsérült, és több mint 300 repülőgépet kilőttek. Roosevelt amerikai elnök „a szégyen napjának” nevezte a légitámadást, és az 1941-es tragédiát követő napon már a Kongresszus jóváhagyását kérte a hadüzenet kihirdetéséhez. Az Egyesült Államok szerdán emlékezik meg a Pearl Harbor-i támadás 75. évfordulójáról. A japánok védhetetlen villámtámadása során 2,403 amerikai vesztette életét, és másnap az amerikaiak hivatalosan is beléptek a második világháborúba. Pearl Harbor 75. évfordulója a kioltott emberéletek és a második világháború borzalmainak ellenére mégis a japán–amerikai megbékülés jegyében telik: Abe Sindzó japán elnök még idén ellátogat az amerikai hadiflotta egykori bázisára. Mára a két ország között szoros szövetség alakult ki, bár a gesztusok kétségtelenül felülmúlják az elkövetett borzalmak után tanúsított megbánást. Az Egyesült Államok elnökei 2016-ig egyszer sem látogattak el a hirosimai atombomba ledobásának helyszínére, japán elnök szintúgy nem utazott még el Pearl Harborba. Sokak számára úgy tűnhet, hogy 2016 a kölcsönös tiszteletadás éve lehet a japán–amerikai kapcsolatokban. Barack Obama májusi látogatása Hirosimában valóban mérföldkőnek számít, még a kubai „békülés” fényében is. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a nemsokára leköszönő amerikai elnök nem kért bocsánatot a nukleáris tragédiáért az amerikai nép nevében. Bocsánatkérésre a japán részről sem lehet számítani: bár Abe Sindzó kijelentette, hogy imádkozni fog a Pearl Harbor-i támaszponton, tiszteletét nem az évfordulón, hanem karácsony másnapján teszi az öbölben. Donald Trump elnökválasztási győzelme is befolyásolhatja a japán vezetés hozzáállását. A republikánus vezető még elnökválasztási kampánya alatt nehezményezte azt az 1960-ban kötött egyoldalú szövetséget, amely Japán számára védelmet biztosít, viszont az Egyesült Államok csupán a felmentősereg fényében díszeleghet. – Ha megtámadják őket, mi a teljes haderőnkkel a segítségükre rohanunk. De ha minket ér támadás, nekik semmit sem kell tenniük. Csak ülnek otthon és nézik a Sony tévéjüket – nyilatkozta elítélően egyik kampánybeszédén a külpolitikai reformokra készülő republikánus politikus. James Mattis tábornok, a „veszett kutyaként” emlegetett új amerikai védelmi miniszter is feltehetően osztja majd Trump hazafias véleményét.