Legkorábban az évtized végén költözhet vissza a Kúria az eredeti, Kossuth téri épületébe – értesült a Magyar Idők. Ebben a Liget-projekt mellett annak is szerepe van, hogy az állam és a kommunista rendszer bukása után a Párttörténeti Intézet helyébe lépő Politikatörténeti Intézet Nonprofit Kft. (PTI) közötti perek egyike 2018-ig is elhúzódhat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a lappal közölte: mindkét eljárásban a társaság képviseli az államot. A viták 2012-ben kezdődtek, amikor megváltozott a levéltári törvény, s a módosított jogszabály értelmében a PTI-nek a birtokában lévő iratokat át kellett volna adnia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának. Mivel erre nem volt hajlandó, az MNV a levéltárral közösen pert indított. Az eljárást lassította, hogy az alperes, tehát a Politikatörténeti Intézet viszontkeresettel élt, s emiatt a bíróság a tárgyalást – tévesen – a Fővárosi Törvényszékre tette át. Az MNV Zrt. fellebbezett, amit a bíróság elfogadott, így az eljárás végül visszakerült a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az intézet azzal az indokkal tartja vissza az iratokat, hogy felelős őrzés jogcímén körülbelül 26 millió forint jár neki. A vagyonkezelő viszont eltúlzottnak tartja ezt az összeget, ezért a bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. Leghamarabb 2016 decemberében várható elsőfokú ítélet. Jogorvoslat esetén pedig az eljárás befejezése 2017 közepéig is elhúzódhat – fejtette ki lapunknak az MNV Zrt. A másik pert 2016 februárjában a magyar állam képviseletében ugyancsak az MNV Zrt. indította a Politikatörténeti Intézet ellen a Budapest V. kerület, Alkotmány utca 2. szám alatti ingatlanra a tulajdoni lapban bejegyzett használati jogának törlése iránt, nem létező vagy érvénytelen szerződés jogcímén. A felperes egyben kérte a bíróságot, hogy kötelezze az intézetet arra, hogy a jogerős döntéstől számított 30 napon belül adja át kiürített állapotban az ingatlant. A PTI használati joga egy 1990-ben az MSZMP jogutódjaként megalakult MSZP és a Politikatörténeti Intézet között megkötött szerződésen alapszik, amelyet a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az MSZP és a PTI 1996-ban megerősített. Az MNV Zrt. közlése szerint a használat jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a megállapodások alapján a levéltári és könyvtári anyagok elhelyezése érdekében történt, ingyenesen, azaz, a PTI nem fizetett bérleti díjat. Mivel azonban az intézet anyagait a fent említett jogszabályváltozás óta a levéltárnak kell kezelnie, a PTI ingatlanhasználati joga megszűnt. Az MNV-nél úgy vélik, ez ügyben az elsőfokú döntés feltehetően csak 2017-ben születik meg, tehát az ügy jogerős rendezése akár 2018-ra is áthúzódhat. A társaság leveléből ugyanakkor az derült ki, hogy az eljárások nem akadályozzák a tervezést és a költözés előkészítését, azaz a perek jogerős lezárulta és a Néprajzi Múzeum költözése után rövid időn belül visszatérhet a legfelsőbb bírói fórum abba az épületbe, ahonnan állítólag Rákosi Mátyás követelésére száműzték 1949-ben. (Fotó: Béres)