Fő a bajusz és a pia a magyaroknál
Ha népmegegyezés van róla, akkor szabad zsarnokot irtani – legalábbis ezt írta anno Apáczai Csere János az első magyar illemtankönyvben. Kővári László a XIX. században pedig arról ír, hogy a magyarok a bajuszukkal foglalkoznak a legtöbbet. Az ivásban pedig nem véletlenül vagyunk jók.

Az egyik első magyar illemszabály-gyűjtemény Apáczai Csere János nevéhez fűződik, aki 1653-ban a Magyar Encyclopaedia egyik fejezetében, Az embernek magaviseléséről című részében fogalmazott meg társadalmi viselkedésmintákat. Igaz, Apáczai még elsősorban hatalmi és pedagógiai oldalról közelítette meg a kérdést, és a kálvinista kortársakhoz hasonlóan ő is az anyanyelvi oktatás erényeit taglalta, valamint tagadta a zsarnokság létjogosultságát. Erkölcsi következtetéseibe pedig még az is belefért, hogy ha népmegegyezés van róla, akkor szabad zsarnokot irtani. Kővári László a XIX. század második felében jegyezte fel észrevételeit a Magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából című művében. Úgy ír a helyes bajuszviseletről Kővári, hogy a magyar a legtöbb súlyt a bajuszra fektet. Európa bajusztalansága a görögök és rómaiak utánzása. Már Ázsiából bajuszosan jöttünk ki. Azt úgy viselték, mint Isten teremtette, hogy némelyeknek egész ajkát beárnyéklá – írta Kővári László a művében. Természetesen az író felfedte azt is, hogy a magyar miért szereti az italt, talán jobban, mint a többi nép. Ősi szokása a magyarnak, hogy jó kedvét poharazásban fejezze ki. A percztől, melyben Árpád népe Magyarhon és Erdély földjét megérinté, s nagy áldomást szerze örömében, minden nagyobb örömünnepélynél felmerül. (Fotó: Urbanlegends)  
2015.12.26 18:05:13


© Esti Újság - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!

© Esti Újság - 2025 - Hírek és Bulvár minden mennyiségben!