Hol fedezték fel a legendás trójai hős, Ajax sírját?
Török régészek egy építményt fedeztek fel az Işıldaktepe Altı lelőhelyen, Trója városától 10 kilométerre, amely a legendás görög hős, Ajax sírja lehet, aki a trójai háborúban játszott szerepéről volt híres.

Törökországi régészek állítólag felfedezték a legendás görög hős, Ajax, a trójai háború híres harcosának sírját. A Trója ősi városától mintegy 10 kilométerre északnyugatra található lelőhely megfelel a sírhelyéről szóló ősi leírásoknak. A felfedezést az Işıldaktepe Altı régészeti lelőhelyen tették, amely korábban egy rézkori település nyomairól volt ismert.
A 2024 októberében megkezdett új ásatások azonban, miután viharok és tengeri erózió sújtotta a területet, agyaggal megerősített kőépítményeket tártak fel. Úgy tűnik, ezeket egy földhalom megtámasztására és védelmére használták, magyarázta Fikri Polat régész.
Ezen építmények alatt kerámiatöredékeket, nagy tárolóedényeket, fonósúlyokat és egy csonttűt fedeztek fel. A leletek arra utalnak, hogy a helyszínt temetkezési helyként használták, és az ókori Rhoiteion városához való közelsége, amelyet a görög és római szerzők Ajax sírjával hoznak összefüggésbe, megerősíti ezt a hipotézist.
A görög mitológia szerint Ajax a trójai háború egyik legerősebb görög harcosa volt, aki Akhilleusz és Odüsszeusz oldalán harcolt. Bátorsága és fizikai ereje legendás alakká tette. A kutatók azonban eddig nem találtak semmilyen feliratot vagy más bizonyítékot, amely megerősítené, hogy a halom az Ajaxhoz tartozik. „Hogy biztosan megállapítsuk a szerkezet szerepét, folytatjuk a halom feltárását” – mondta Fikri Polat.
Ez a felfedezés új ismereteket nyújthat a régió történelméről és az ókori görög mítoszokról, de további vizsgálatokra van szükség a lelőhely pontos kilétének megerősítéséhez. Az ásatások folytatódnak, és a tudományos közösség izgatottan várja a jövőbeli eredményeket. A trójai háború egy híres ókori katonai és mitológiai konfliktus (körülbelül Kr. e. 1258 és 1180 között), amelyet az akhájok (görögök) és a kisázsiai (mai Törökország) Trója (Ilion) városának lakói vívtak.
Parisz trójai herceg elrabolta Spárta Helenáját, Menelaosz király feleségét. Visszaszerzésük érdekében Menelaosz és testvére, Agamemnón, Mükéne királya görög királyságok nagykoalícióját hozta létre, és hatalmas flottával Trója felé indult.
A görögök egy évtizeden át ostromolták Trója városát, a csatákat az istenek beavatkozása és legendás hősök tettei jellemezték. A görög oldalon: Akhilleusz, Ajax és Odüsszeusz (Ulysses), Ithaka királya. A trójai oldalon: Hektór, a trójai sereg nagy vezetője és apja, Priamosz király.
Ajaxot, akit Akhilleusz után a második legbátrabb akháj harcosnak tartottak, fizikai erejéről, impozáns termetéről, bátorságáról és bajtársai iránti hűségéről volt híres.
Mivel a várost nem lehetett erőszakkal elfoglalni, Odüsszeusz kieszelte a trójai faló trükkjét. A görögök egy óriási falovat építettek, amelyben elit harcosokat rejtettek el, úgy tettek, mintha visszavonulnának, és a trójaiak bevonszolták a lovat a városba. Éjszaka a görögök kijöttek a lóból, megnyitották a városkapukat a sereg előtt, és felgyújtották Tróját.
A háborút megörökítő legfontosabb forrás Homérosz „Iliasz” című műve, amely az ostrom tizedik évének egy részét írja le, majd ezt követi az „Odüsszeia”.
A sokáig csak legendának tartott régészeti ásatások, melyeket Heinrich Schliemann végzett a 19. században Trójában és Mükénében, bronzkori pusztítás nyomaira bukkantak, ami a mítosz mögött rejlő történelmi igazság magjára utal.
(via People magazin – stoffán)
2026.11.20 08:40:59