Szent Péter-bazilika, 400 évvel ezelőtt szentelték fel
A katolikus kereszténység központja, a Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb temploma. Szent Péter feltételezett sírja fölé épült, és pontosan 400 évvel ezelőtt, 1626. november 18-án szentelte fel VIII. Orbán pápa. Számos érdekes részletet tartalmaz.

A bazilikát 1506-tól kezdődően építették az ókori Szent Péter-bazilika helyén, amelyet Konstantin császár (meghalt 337-ben) építtetett. Az eredeti bazilikát valószínűleg 326-ban szentelték fel. A jelenlegi pápai bazilika körülbelül 22 000 négyzetméter területet foglal el, és a narthexszel együtt közel 220 méter hosszú és 136 méter magas, a talajtól a kupolán lévő keresztig mérve. Az építkezés körülbelül 120 évig tartott.
Számos híres építész járult hozzá a nagyrészt újjáépített templomhoz, és különösen annak hatalmas kupolájához, köztük Donato Bramante (1444–1514), Michelangelo Buonarroti (1475–1564), Giacomo della Porta (kb. 1532–1602) és Domenico Fontana (1543–1607). A Szent Péter-bazilika az emberiség történelmének egyik legértékesebb műalkotása és a világ egyik leglátogatottabb vallási épülete.
A bazilika homlokzatát 1614-ben építtette Carlo Maderno. Barokk stílusában Francesco Borromini (1599–1667) mellett különösen fontos szerepet játszott Gian Lorenzo Bernini (1598–1680). Többek között ő alkotta meg a Szent Péter sírja feletti közel 29 méter magas bronz baldachint, az apszis oltáránál található alakok szoboregyüttesét és a Szent Péter téren található oszlopsorokat. A bazilika körülbelül 10 000 négyzetméternyi mozaikot, mintegy 395 szobrot és 44 oltárt tartalmaz.
A Szent Péter-bazilika, amely az UNESCO Világörökség része, évente több mint tizenkétmillió látogatót vonz a világ minden tájáról. Itt lehetőségük van különböző nyelveken gyónni, és részt venni a körülbelül kilenc napi istentisztelet egyikén.
Ahogyan azt Sabine Kleyboldt, a Kathpress tudósítója is beszámolta, az állatokat is halhatatlanná teszik a Szent Péter-bazilikában. Például egy sas és egy sárkány tekint ki kiemelkedően a bazilika homlokzatáról, amelyet V. Pál pápa (1605–1621) építtetett. A keresztény ikonográfia is beépíti az állatokat a bazilikába: Az „Isten Báránya”, Jézus Krisztus szimbóluma, szoborként látható a keresztelőkápolnában, a bal oldali hajóban.
Bernini Szent Péter sírja feletti baldachint, amelyet VIII. Orbán pápa (1623–1644) rendelt meg, méhrajokkal, a pápa heraldikai állataival díszítette. A 17. század közepe óta pedig galambok ülnek a hajó összes oszlopán, csőrükben olajágakkal. Ezt a nagy özönvíz túlélőinek szimbólumának tekintik.
Egykor körülbelül 150 pápát temettek el a Szent Péter-bazilikában; ma körülbelül 50 pápa sírja és szarkofágja található ott, jelentette a Kathpress. Olyan nevek díszítik a bazilika alatti alacsony barlangokban lévő koporsókat, mint XI. Pius, VI. Pál és I. János Pál. De aztán a Svéd Krisztina és a Ciprusi Charlotte nevek szerepelnek két meglehetősen egyszerű szarkofágon, XVI. Benedek temetkezési kápolnájának közvetlen közelében.
Kleyboldt azt írja, hogy a Szent Péter-bazilika alatti barlangok pápák végső nyughelyeként való fenntartásának hagyománya csak X. Pius pápa 1914-es temetésével kezdődött. Ciprusi Sarolta (1444–1487) és Svéd Krisztina (1626–1689) már évszázadok óta ott nyugszanak. A bazilika föld felett található Stuart Mária Kelemen (1702–1735) és Canossai Matilda (1046–1115) sírja is; mind a négy nem szent, de fontos nemesi családokat képvisel.
A Szent Péter-bazilikát gyakran „székesegyháznak” nevezik, de a Vatikáni Bazilika nem a pápa székesegyháza, aki egyben Róma püspöke is. Ezt a funkciót a Lateráni Bazilika tölti be. Mindazonáltal a legtöbb pápai misét a Szent Péter-bazilikában tartják. A bazilika felszentelésének 400. évfordulója alkalmából XIV. Leó november 18-án 17 órakor ünnepi misét celebrál a Szent Péter-bazilikában, amelyet különböző csatornák és online portálok élőben közvetítenek.
A művészettörténészek számára a Szent Péter-bazilika felbecsülhetetlen; a katolikus keresztények számára „felbecsülhetetlen”. Becslések szerint több mint 46,8 millió dukátba került egy második, méltó templom építése Szent Péter sírja fölé Rómában 1506 és 1626 között. II. Gyula pápa (1503–1513), a projekt fő kezdeményezője, állítólag körülbelül 81 768 aranydukátot költött a kereszténység legnagyobb templomára.
Manapság egy ilyen csodálatos épület, hatalmas mennyiségű természetes kővel, márványal, szobrokkal, aranyozással és rendkívül összetett kézműves munkával, valószínűleg tíz-húsz milliárd euróba kerülne. A bazilika költségei a történelem menetét is megváltoztatták: e páratlan építkezés finanszírozása érdekében a katolikus egyház II. Gyula alatt fokozta a búcsúcédulák árusítását. Ez lett a reformáció egyik kiváltó oka Németországban. A búcsúcédulák pénzért történő árusítását V. Pius pápa 1567-ben betiltotta.
Jelenleg nincs belépődíj, ellentétben számos más templommal világszerte, ahol a turistáknak fizetniük kell. A kupola peronjára való feljutás, a templom, a szomszédos Vatikáni Múzeumok és a Szent Péter sírját tartalmazó nekropolisz megtekintése azonban díjköteles. Azok számára pedig, akik ki szeretnék hagyni a sorban állást, az elmúlt hónapokban hét euróért lehetett időpontot foglalni.
Bernini bronzbaldachinjának 1633-ban befejezett és 2024-ben befejezett restaurálását 700 000 euró költséggel elsősorban amerikaiak finanszírozták: a Kolumbusz Lovagok Nemzetközi Katolikus Szövetsége finanszírozta.
(via ORF.at/KAP – stoffán)
2026.11.18 09:01:05