Íme a lényeg: Személyre szabott müzli a hosszabb életért – mesterséges intelligenciának köszönhetően. A mesterséges intelligencia célja, hogy segítsen jobban megérteni az ételek hatását a szervezetünkre. Az élelmiszeripar óriási üzleti lehetőséget lát az egyénre szabott táplálkozásban. Azonban számos kritika is éri.

„Az vagy, amit megeszel” – tartja a mondás. Ám, ez csak részben igaz, mondja Ilias Tagkopoulos informatikus. „Ismerünk egy csicseriborsót vagy egy epret, de nem ismerjük az egyes molekuláikat.” A kutató a Kaliforniai Egyetem MI Intézetében tanít a Következő Generációs Élelmiszerrendszerek Tanszékén, az Egyesült Államokban. Ismerjük a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat. „De van több tízezer molekula, amelynek még nincs nevünk. Azt sem tudjuk, milyen hatással vannak a testünkre és az anyagcserénkre.”

A mesterséges intelligencia most segíthet megválaszolni ezeket a kérdéseket: „A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni rövid idő alatt, és így feltárni az egyes molekulák közötti kapcsolatokat.” Kutatócsoportjai ezáltal felfedezhetik, hogy milyen funkciókat töltenek be ezek a molekulák. Az élelmiszerek egyes összetevői és azok funkciói így érthetővé válnak. Az ételeknek lassabban kellene öregíteniük minket, megelőzniük a rákot, gyulladáscsökkentőnek és bioaktívnak kellene lenniük.

Az egyes összetevők kölcsönhatásának megértése lehetővé teszi számunkra az ételek optimalizálását. Az eredmény azonban nem egy szuperélelmiszer tabletta, mondja a tudós. A közösségi étkezéseket, amelyek számos kultúra fontos részét képezik, nem lehet egyszerűen eltörölni: „A jövőben ugyanúgy elmegyünk a szupermarketbe vagy egy étterembe, mint ma, és olyasmit eszünk, ami ugyanolyan – vagy akár jobb – ízű.” Az élelmiszer továbbra is megfizethető marad, de sokkal egészségesebb lesz. „Az ételnek lassítania kell az öregedést, meg kell előznie a rákot, gyulladáscsökkentőnek és bioaktívnak kell lennie.” Ezt a célt kívánja elérni ő és csapata.

Több jövő, nem szuperélelmiszerek: Az élelmiszerek mindenki egészségére való optimalizálásának ötlete is kritikával van tele. Sara Roversi a bolognai Future Food Institute alapítója, és világszerte elkötelezett a fenntartható élelmiszerrendszerek iránt. A mesterséges intelligencia által kínált lehetőségeket vizsgálva egy teljesen más, központi kérdést tesz fel: „Milyen jövőt akarunk építeni ezzel a technológiával?”
Nem csak azt kell feltennünk magunknak a kérdést, hogy milyen rövid távú hasznot vagy előnyt jelent a technológia az iparnak vagy a fogyasztóknak.

A vállalkozóknak és agytrösztök alapítóinak elsősorban azt a kérdést kell feltenniük maguknak, hogy ki és hogyan állította elő az élelmiszerterméket, tiszteletben tartották-e az emberi jogokat a folyamat során, és mennyi erőforrást fogyasztottak el. „Nem szabad kizárólag a technológia iparnak vagy a fogyasztóknak nyújtott rövid távú előnyeire koncentrálnunk.” Sara Roversi meg van győződve arról, hogy a MI segíthet. Mert intelligens megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a korlátozott erőforrások ellenére is fenntartható módon lehessen ellátni az embereket világszerte az élelmiszerrel.

Így kellene a dolgoknak folytatódniuk: A tudomány és az ipar számára kihívást jelent, hogy a mesterséges intelligenciát ne csak a jövőben tökéletesen egészséges élelmiszerek előállítására használják, hanem, hogy termelésüket ökológiailag és társadalmilag fenntarthatóvá tegyék. Ha társadalomként megértjük, hogy hol, hogyan és milyen célra használták a mesterséges intelligenciát, akkor hajlamosabbak leszünk elfogadni a teljesen optimalizált élelmiszereket, és integrálni azokat az étkezési kultúránkba.

via SRF/Stoffán
Kép: Illusztráció