Egy Kenyában és Etiópiában található aktív hasadék elérte a kritikus küszöböt, és néhány millió éven belül egy új óceán kialakulásához vezet – írja a Science Alert. Az emberek számára néhány millió év hosszú idő. A geológusok számára ez nagyon kevés. Ezért mondják a kutatók, hogy Afrika „gyorsabban” esik szét, mint azt korábban gondolták, még akkor is, ha a változás nem lesz látható az életünkben. „Azt tapasztaltuk, hogy a hasadékképződés ezen a területen fejlettebb, és a kéreg vékonyabb, mint azt bárki várta volna” – mondta Christian Rowan, a Columbia Egyetem geológusa. A tanulmány a Turkana-hasadékra összpontosított, egy Kenyán és Etiópián átívelő, több száz kilométeres területre.

A kutatók elemezték a korábban végzett szeizmikus méréseket, és kiszámították a földkéreg vastagságát a régióban, az eredmény pedig meglepő volt. A hasadék közepén a kéreg mindössze körülbelül 13 kilométer vastag. A hasadékzóna szélein a vastagság meghaladja a 35 kilométert. Ez a különbség nagyon fontos. Amikor a kéreg egy hasadékzónában körülbelül 15 kilométer alá süllyed, belép egy „fojtásnak” nevezett fázisba. Ezt követően a kontinensek felhasadása szinte elkerülhetetlenné válik. „Minél vékonyabb a kéreg, annál gyengébb lesz, ami hozzájárul a folyamatos hasadékképződéshez” – magyarázta Rowan.

Hogyan fog kinézni az új óceán A Britannica megjegyzi, hogy Gondwana nyugati része, azaz Afrika és Dél-Amerika, körülbelül 180 millió évvel ezelőtt vált el a keleti résztől, és a Dél-Atlanti-óceán körülbelül 140 millió évvel ezelőtt nyílt meg. És Afrika nem fog hirtelen szétválni. A folyamat lassan, évmilliókon keresztül fog folytatódni. A következő szakaszban, amit óceánizációnak neveznek, a kéreg annyira megnyúlik, hogy magma fog előtörni alóla. A magma összegyűlik, lehűl, és egy medencét alkot. Idővel ez a medence tengerfenékké válik, és az Indiai-óceánból víz kezd el áramlani a területre.

És így egy új óceán fog kialakulni. Hasonló folyamat már elkezdődött az Afar-mélyedésben, Északkelet-Afrikában, a Vörös-tenger közelében. A régiót régóta figyelik a geológusok, mert megmutatja, hogyan születhet meg egy új óceán. Az afrikai lemez kettéválik A kontinensek mozdulatlannak tűnnek, de folyamatosan mozognak, bár rendkívül lassan. Több mint 200 millió évvel ezelőtt egy szuperkontinenssé egyesültek. Idővel szétváltak, és kialakították a ma látható világtérképet. A Kelet-afrikai-hasadékrendszer az egyik olyan terület, ahol ez a változás megfigyelhető. Az afrikai-lemez fokozatosan kettéválik: a nyugati núbiai-lemezre, amely a kontinens nagy részét magában foglalja, és a keleti szomáliai-lemezre, amely Afrika keleti partvidékének nagy részét és Madagaszkár szigetét foglalja magában. Ahol a tektonikus lemezek ütköznek, hegyek alakulnak ki. Ahol eltávolodnak, óceánok alakulhatnak ki. A felfedezés megváltoztatja a hominid fosszíliák történetét is. A tanulmánynak az emberiség történelmére is van következménye.

A Turkana-hasadékvölgy nagyon gazdag korai hominida fosszíliákban, és régóta az emberi evolúció kulcsfontosságú helyszínének tekintik. Az új kutatás azonban arra utal, hogy a régió nem feltétlenül volt fontosabb az emberi ősök számára, mint Afrika más részei. Lehetséges, hogy az ottani geológiai folyamatok egyszerűen nagyon kedvező feltételeket teremtettek a fosszíliák megőrzéséhez. A kutatók becslése szerint a Turkana-hasadék körülbelül 4 millió évvel ezelőtt lépett be jelenlegi „fojtó” fázisába, egy hosszú vulkáni tevékenység után.

Ez az időzítés megegyezik a területen talált legrégebbi fosszíliák és hominida bizonyítékok korával. Ahogy a hasadék elvékonyodott, az üledékek gyorsabban halmozódtak fel. Ez segített megőrizni az adott időszak életének részletes feljegyzéseit. A kutatás a Nature Communications folyóiratban jelent meg, a Science Alert szerint. Afrika jelenleg nem a szó szokásos értelmében esik szét, de a geológiai folyamat már folyamatban van. A távoli jövőben a világtérkép másképp is kinézhet.

Sgy.
Kép: Science Alert