A románok egy emberen, a premontrei apáton keresztül indítottak támadást a Nagyváradon 900 éve szolgáló(!) szerzetesrend ellen. A premontrei prépostságot akarja eltüntetni a román és az uniós törvények ellenében a kommunista-liberális szellemiség, és magyar árulók, kollaboránsok hada – egy központilag, már a hatvanas években kiadott RKP-utasítás szerint. „Minden magyar katolikus szervezetet és egyházi intézményt fel kell számolni, és olyan papokat kell vezető pozíciókba helyezni, akik partnerek a nemzetmegtartó egyházak felszámolásában és elrománosításában.”

Ez a szemlélet az, amely ma átgázolva a váradi apáton, Fejes Anzelmen, nem törődve emberi mivoltával, egészségével, győzelemre akarja vinni – egyelőre csak – a premontreiek megsemmisítésének aljas és embertelen tervét. Ezen a megsemmisítési listán ott van minden magyar egyház és felekezet – keresztény és zsidó… mert mint a nácik, a román kommunisták, a magyar egyházak megsemmisítését tartják elsődleges feladatuknak, célkitűzésüknek.

Húsvét hétfőn akarják utcára tenni az apátot úgy, hogy a kilakoltatás fellebbviteli tárgyalása csak 16-án lesz. Így, a már előre megvett román bíróságot kész tények elé állítják. És ezzel az ügyet a primária (polgármesteri hivatal – a szerk.) elintézettnek tekinti. Igaz, az Uniós bírósági per még hátra van, de a váradi polgármesteri hivatal és a megvásárolt bíróság a barokk templom és a kolostor létét is megkérdőjelezi, ami azt jelentheti, hogy akár le is bonthatják a templomot, ha a primária mélygarázst vagy bevásárlóközpontot akar a helyére építeni.

Az apátnak ígértek már fűt-fát, visszaköltözést az uniós támogatásból megvalósuló felújítás után, s mindent, ami szem-szájnak ingere. Csupán törvényességet nem. Az apát úr azonban ragaszkodik a törvényekhez, a tulajdonjogot igazoló dokumentumokhoz, ami Romániában senkit nem érdekel, ha a magyar és a katolikus megsemmisítés áll a célkeresztben. Ehhez asszisztál az RMDSZ, és e kérdésben maradt néma Nagyvárad mai, 82. püspöke, Böcskei László, noha elődje, az áldott emlékű Excellenciás Tempfli József nagyváradi püspök patronálta a premontreiek ottlétét, és felügyelte Fejes Anzelm megválasztását.

Fejes Anzelm, egy üzleti és politikai projekt kerékkötője, amely miatt mind az apátot, mind az Ő jogi képviselőjét is igyekszik lejáratni a magyarországi hivatalos kormányszervek előtt a románszimpatizáns jeleket mutató püspök és az RMDSZ helyi képviselője, Szabó Ödön is. Hiába járt ott Németh Zsolt, ha a magasabb budapesti kormánykörök határon átnyúló érdekeit is szolgálja a váradi ügy, azaz a premontreiek végleges eltakarítása Szent László városából.

Talán egyetlen remény még halványan él a hívekben, és a Premontrei Rend tagjaiban is. A Tempfli József által visszaszerzett püspöki palotában bőven lenne/van hely a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság számára, azaz, a rend apátjának, Fejes Rudolfnak a felújítás és a perek lezárásának idejére. Ez csupán akarat és püspöki döntés kérdése. A legutóbbi püspöki körlevél ebbéli reményre ad okot, amikor az összetartozásról, a békéről és a szeretetről ír. Remélhetőleg nem csak leírt és a híveknek szóló jámbor, elszálló, de hamis szavak és gondolatok voltak ezek, hanem a példamutatás első jelei, amelyeket konkrét befogadás követ majd. Hiszen, Mária Teréziát – szándékosan nem szó szerint – idézve: „Egy »embernek« túl nagy ez a (nagyváradi püspöki – a szerk.) palota.”

A paptársaival szemben való szeretet és a megértés, a testvéri közösség, amelyet esküvel fogadott szentelésekor a püspök, kötelezi az egyházmegye elöljáróját, főpásztorát, hogy segítse és segítse ki a bajban lévő szerzetesrendet, és annak apátját.

Húsvét hétfő mindenképpen gyászos, fekete nap lesz a Premontrei Rend életében, hiszen feldereng a kommunista és náci múlt, amikor az egyház és annak papjai ellen bármit meg lehetett tenni büntetlenül.

A Feltámadásnak azonban üzenete van: Ha Jézus a halált is legyőzte, akkor legyőzi a békétlen, másokat rágalmazó és lejárató állami és egyházi ártalmasokat is. 2026 húsvét hétfője mind a nagyváradi, mind a premontrei, mind a magyar katolikus egyház történelmében emlékezetes, sötét nap lesz. Úgy emlékezünk majd rá, hogy ez az ügy sok tekintetben vízválasztó volt, állami és egyházi tekintetben is. Isten legyen irgalmas azokhoz, akik ezt a helyzetet teremtették, és azokhoz is, akik tehettek volna itt a csonkahazában és ott Váradon, de nem tettek semmit, mert érdekből, pénzért, előmenetelért a románok partnereivé váltak a magyar nemzet, a magyar katolikusság erdélyi és partiumi megsemmisítésében.

Be kell fogadni tehát, a váradi püspöki palotába a premontrei rendet, mert ezt tenné Őexcellenciája Tempfli József, és ezt tenné Zajezdai báró Patachich Ádám Sándor püspök is… aki keményen megválaszolt Mária Terézia királynőnek, de mégis felépítette a palotát… és annak kicsinyített mását Kalocsán. Mert csak akarat kérdése megvédeni a nemzetet és az Egyházat akár, ha egy érseki szék elvesztésébe kerül is.

Stoffán György
Kép: Esti Újság/montázs/
Fejes Anzlem O.Praem és néhai Tempfli József püspök