A Gibraltári Nemzeti Múzeum kutatócsoportja 2021-ben titkos kamrát nyitott a híres Gorham-barlangkomplexum részét képező Vanguard-barlang mögött. A körülbelül 13 méter mély teret természetes úton üledéklerakódások zárták le, így évezredek óta érintetlen maradt. A kamrában a régészek egy hiúz, egy hiéna és egy sas csontjait fedezték fel, pontosan ott, ahová egykor leestek.

Egy ehető tengeri csiga páncélját is megtalálták, amelyet a parttól messze, mélyen a barlangba szállítottak. Az a tény, hogy a tér teljesen lezárt maradt, kiküszöböli a régészeti rétegek szennyeződésének vagy keveredésének kockázatát, ami gyakori probléma a nyílt barlangokban. Így a kutatók most egy ép régészeti kontextushoz férhetnek hozzá, ami rendkívül értékes a modern elemzések számára. A felfedezés nem tartalmaz emberi csontvázakat, de lenyűgöző bizonyítékokkal gazdagítja a kutatók állításait, miszerint a neandervölgyiek több mint 100 000 évig éltek a területen.

Gibraltár, a neandervölgyiek utolsó menedéke Gibraltárt sok szakértő a neandervölgyiek egyik utolsó menedékének tartja. Bár általánosan úgy tartják, hogy körülbelül 40 000 évvel ezelőtt kihaltak, a környékbeli barlangokban végzett radiokarbonos kormeghatározások arra utalnak, hogy elszigetelt populációk akár 24 000 évvel ezelőtt is fennmaradhattak. A Gorham-barlang IV. szintje, amely kizárólag a neandervölgyi (mousteriai) kultúrához kapcsolódik, 22 radiokarbonos kormeghatározást eredményezett, gyorsított tömegspektrometriával elemezve.

Az eredmények meglepően késői megjelenést mutatnak, ami vitákat váltott ki a tudományos közösségben. A négy barlangból – Gorhams, Vanguard, Hyaena és Bennetts – álló komplexum 2016-ban felkerült az UNESCO Világörökségi listájára, mivel kivételes fontossággal bír az emberi evolúció megértése szempontjából.

A korábbi ásatások feltárták: több ezer puhatestű héja és hal-, fóka- és delfincsont a neandervölgyi kultúrára jellemző kőeszközök több mint 39 000 évvel ezelőttre datált, kereszt alakú absztrakt metszetek a nyírkátrány gyártásának nyomai, amelyet szerszámok ragasztójaként használnak. Mindez egy olyan közösségre utal, amely képes a tengeri erőforrások kiaknázására, szimbólumok létrehozására és komplex technológiák alkalmazására.

Mi vezetett a neandervölgyiek kihalásához? Az éghajlati kutatások arra utalnak, hogy a Heinrich-2 esemény, egy szélsőséges hideg és súlyos szárazság időszaka, amely körülbelül 25 500 és 22 500 évvel ezelőtt történt, döntően hozzájárulhatott a neandervölgyiek végső kihalásához a régióban.

Érdekes módon Gibraltár régészeti rétegeiben nincs egyértelmű bizonyíték a neandervölgyiek és a Homo sapiens közvetlen együttélésére a területen. Időkapszula a jövő tudományának A Vanguard-barlang lezárt kamrája egy igazi időkapszula. A kutatók gondosan dokumentálják az egyes rétegeket, mielőtt folytatnák az ásatásokat, hogy a lehető legtöbbet megőrizzék az eredeti kontextusból. A felfedezett anyagokat modern technológiákkal elemzik majd. Néhányat megőriznek a jövő kutatógenerációi számára, akik hozzáférhetnek a ma még fel nem talált módszerekhez.

A gibraltári felfedezés még nem ad végleges választ a neandervölgyiek eltűnésének pontos pillanatára, de megerősíti azt az elképzelést, hogy az Ibériai-félsziget déli része volt az egyik utolsó bástyájuk. Gibraltárról származó leletek arra utalnak, hogy egyes populációk sokkal tovább fennmaradhattak.

A Gibraltári Múzeum egy ötéves régészeti akcióterv keretében működik, amely egyensúlyt teremt a folyamatos ásatások és a fennmaradó lelőhelyek megőrzése között. A barlangokhoz való hozzáférés szigorúan ellenőrzött, és a látogatókat a múzeumigazgató által jóváhagyott idegenvezetőknek kell kísérniük. A 40 000 évre lezárt kamra idővel a faj kihalásának legtisztább bizonyítékát hozhatja.

StoffánGy.